Rengeteg a latyak az antarktiszi jégen

A jégfelszín olvadásáról leginkább a grönlandi jégmezőkkel kapcsolatos híreket szoktunk olvasni. A Cambridge-i Egyetem most egy olyan vizsgálatról számolt be, amely az antarktiszi selfjég olvadékát mérte fel.

A selfjég legfontosabb feladata, hogy a szárazföldről érkező gleccsereket lassítja a jelenléte. Az Antarktika gleccsereiről pedig jól tudjuk, hogy könnyen katasztrofálissá válhat az, ha meglódulnak és a kontinens jege emiatt gyorsabban elolvad.

A kutatók azt vizsgálták meg, hogy a selfjég felszínén az olvadt területek közül mennyi a nyílt víz, és mennyi a latyak – vagyis jégkására hasonlító terület.

A jég felszínén nyaranta alakulnak ki az olvadékból álló tavacskák, amelyek hozzájárulhatnak a selfjég feldarabolódásához, összeomlásához.

Míg a tavacskákat műholdképeken könnyen fel lehet mérni, a latyakot nem, ez ugyanis egy csomó más dologra hasonlít, például olyan, mintha például felhőárnyék esne a felületre. Azonban a kutatók most gépi tanulás segítségével az emberi szem számára nem észrevehető különbségeket is felismerhették.

A Cambridge-i Egyetem kutatói a NASA Landsat-8 műholdjának felvételeit elemezték, ebben más egyetemek kutatói is a segítségükre voltak. Így tudták felmérni 57 selfjég területén az olvadéktavak és a latyak mennyiségét, a 2013-2021 közti években. A gépi tanulás útján egyszerre több hullámhosszon készült műholdképet is értelmezni tudott a rendszer, erre az ember nem képes. Most először sikerült részletesen feltérképezni az olvadás ezen formáját.

A felmérések azt mutatták, hogy a nyári olvadékvíz 57 százaléka a jégfelszín latyakjában tárolódik, és csupán 43 százalékát teszik ki a jól látható olvadéktavak. Ez azt jelenti, hogy eddig gyakorlatilag az olvadék feléről nem volt tudomásunk!

Az olvadékvíz és a latyak képes a jégben lévő mikrorepedéseket szétfeszítve kitágítani, és ezzel járul hozzá a selfjég feldarabolódásához. Az egyre magasabb hőmérsékletekben egyre több olvadék jön létre, és ezzel egyre inkább veszélybe kerül a selfjég stabilitása is.

Bár a latyak kevésbé képes a repedésekbe hatolni, mint a folyékony víz, a hatása nem elhanyagolható. Emellett a latyakos felszín színe is sötétebb, vagyis kevesebb fényt ver vissza, ami tovább fokozza az olvadást.