Tovább drágulhatnak az élelmiszerek

Kovács Erik, az MCC Klímapolitikai Intézet kutatója friss cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás jelentős hatást gyakorol a világ mezőgazdaságára, a környezeti változások pedig együttesen további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak a jövőben – számol be az MTI. A szakértő szerint adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehetne védekezni.

Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása függ a változás mértékétől és súlyosságától, valamint attól, hogy a gazdálkodók és állattenyésztők milyen mértékben tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz. A klimatikus átalakulás következtében tartósan megváltozó időjárási minták csökkentik a terméshozamokat, szűkítik a kínálatot és felhajtják az árakat, ez a tendencia látható például Európában a búza, a kukorica és a gyümölcsök esetében.

Kovács Erik cikkében felidézte, hogy az Energy and Climate Intelligence Unit agytröszt szerint 2023-ban az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban az élelmiszerárak növekedésének egyharmada az éghajlatváltozás miatt következett be.

Az Európai Központi Bank (EKB) és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet legújabb tanulmánya szerint a következő évtizedben az élelmiszerek éves inflációja akár évi 3,2 százalékponttal is emelkedhet a magasabb hőmérséklet miatt.

Ez az éves teljes infláció akár 1,18 százalékpontos növekedését is jelenti 2035-ig. A vizsgálatban 121 ország adatait elemezték 1996 és 2021 között a jövőbeli inflációs forgatókönyvek modellezéséhez. A leginkább kitett térség a globális Dél és Kelet-Közép-Európa. Az EKB kutatói megállapították, hogy 2022-ben körülbelül 0,6 százalékponttal nőtt az élelmiszer-infláció Európában a kontinens forró és száraz nyara miatt, és több mint 300 milliárd euró kár érte az EU mezőgazdaságát. Az éghajlatváltozás tartós inflációs nyomást kezd kifejteni, és egyre nő a vita arról, hogy a jegybankoknak jobban oda kell-e figyelniük a klímaváltozásra.

Haszonnövények tűnhetnek el

Az ENSZ környezetvédelmi programja által közzétett jelentés szerint a világ az iparosodás előtti szinthez képest a 2,9-3,8 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés felé halad, ami jóval meghaladja a 2015-ös párizsi klímatárgyalásokon elfogadott célokat. A felmelegedés üteme és intenzitása is nő. A tavalyi volt az eddigi legmelegebb év, és már 13. hónapja 1,5 Celsius-fok felett van tartósan a hőmérséklet-emelkedése.

A mezőgazdaság az egyik leginkább érintett ágazat. A következő évtizedben a legfontosabb haszonnövények közül több is hiányos lehet, mivel az emelkedő hőmérséklet és a gyakoribb szélsőséges időjárási események hátráltatják a termés mennyiségét, minőségét és így a betakarítást.

A búzahozam például drasztikusan csökken, a rizs, a szójabab, a kukorica és a burgonya az olyan alapvető alapanyagok közé tartozik, amelyek hozama Európában és Észak-Amerikában zuhan, sőt 2050 után akár el is tűnhetnek a közép-európai termőföldekről. A termelékenységnek ez a csökkenése magas élelmiszerárakhoz vezet, tartós emelkedő élelmiszer-inflációt okozva.

Az éghajlati és időjárási minták változásai a tenyészidőszakokat is megváltoztatják, és markáns nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra, különösen a kártevők és a betegségek miatt.

Ez többletkiadást okoz az agráriumnak Európában és Magyarországon is, ami az élelmiszerárakban is megjelenik.

A gazdálkodók számára az éghajlatváltozás jelentette kihívások magasabb ráfordítási költségeket jelentenek, például az öntözés és a növényvédőszerek alkalmazása miatt.