A SpaceX nyerte meg ISS biztonságos megsemmisítését

A Nemzetközi Űrállomást 1998-ban indították útjára, ekkor állt Föld körüli pályára az első modulja, és eredetileg 15 évre tervezték. Összesen 42 külön űrutazás kellett ahhoz, hogy jelenlegi állapotát elérje, ez valószínűleg az egyik legkomplexebb dolog, amit az emberiség valaha készített.

A tervek szerint 2030 végéig működhet, vagyis nagyjából kétszer olyan hosszú ideig, mint eredetileg szerették volna. A Roszkozmosz szerződése 2028-ig érvényes, a NASA, az ESA, a japán és a kanadai űrhivatalok szerződése 2030-ig tart.

Valamikor 2031 körül kell majd megsemmisíteni az ISS-t, és ehhez szükség lesz valamiféle külső erőhatásra.

Nem kis feladatról van szó, az ISS több mint 420 tonnás, és óránként 28 ezer kilométeres sebességgel száguld Föld körüli pályáján.

Mivel igen érzékeny szerkezetről van szó, nem mindegy, mi módon is kerül alacsonyabb, sűrűbb légköri rétegekbe. Feltétlenül egy darabban kell lejjebb hozni, mivel ha túl nagy magasságban szétesne, akkor a belőle keletkező, és egy ideig még keringeni képes darabok rendkívül súlyos veszélyt jelentenek a többi keringő űreszközre (a Gravitáció című film óta mindenki sejtheti, mi történne egy ilyen karambol esetében). Emellett ezek az egyedi darabok – amelyek önmagukban is több tonnásak lehetnek – ha lezuhannak, a darabjaik még a részleges elégés után is hatalmasak és becsapódásukkal súlyos károkat okozhatnának.

Bár egyelőre nincsenek információk arról, hogy miféle űrjárművet vet majd be a SpaceX erre a feladatra, könnyen lehet, hogy a most is üzemelő Dragon valamiféle speciális változatát készíti el. Az sem kizárt azonban, hogy teljesen új eszközt tervezzen és hozzon létre. A légköri visszatérést rendkívül jól tervezetten, kifinomultan kell végrehajtani.

A Scientific American így képzelte el a folyamatot. Még az ISS üzemelése idején útnak indul és dokkol vele a megsemmisítő jármű, ám közben a természetes folyamatok segítségét is igénybe veszik.

Bár az ISS több mint 400 kilométer magasan kering, teljesen nem üres ott sem a tér, ezért folyamatosan lassul, és ezzel egyre alacsonyabbra ereszkedik. Miután az utolsó legénysége is hazatért, az ISS tovább süllyed, és itt már igénybe veheti a segédjármű meghajtását is.

Kb. 250 kilométeres magasságból 140 kilométeres magasságig húzza le az Űrállomást majd. Ha ide leért a szerkezet, az azt jelenti, hogy már csupán egy hónapja lehet hátra. Azonban itt lesz a legnagyobb szükség a segédjárműre, ennek kell biztosítania, hogy az űrállomás megfelelő állásban süllyed, nem kezd el pörögni, így nem darabolódik szét idő előtt.

Ennek érdekében egy kb. egy órán át tartó hajtóműmanőverrel áthúzza a jármű az ISS-t a légkör legsűrűbb részein. Ezzel azt biztosítja, hogy az ISS a Csendes-óceán űrhajótemetőjénél érje el majd a felszínt

Az Űrállomás megsemmisítéséért 843 millió dollárt fizet a NASA a SpaceX-nek, ehhez majd még hozzáadódik a leendő űrjármű indítási költsége is.