A mostani hőhullám semmi a jövőhöz képest

A jövőben a mostanihoz hasonló hőhullámok a gyengébb kategóriába fognak tartozni – közölte az MCC Klímapolitikai Intézet pénteken az MTI-vel. Az intézmény szerint júniusban átlagosan 1,5 Celsius-fokkal haladta meg a globális átlaghőmérséklet az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok.

A HungaroMet Zrt. mérései alapján a 2024-es június középhőmérséklete Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991-2020-as klímaátlagot és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta. Korábban nem regisztráltak olyan meleg első fél évet Magyarországon, mint idén.

Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, illetve Dél-Európában. Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése.

A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek szerint is folytatódni fog, a klímaváltozás regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben. Napjainkban már tudjuk, hogy elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és Magyarországon.

Míg az 1970-es és 1980-as években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023) mikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma.

A jövő még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegház hatású gázok kibocsátását, úgy a mainál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan, sőt az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár, mint évszak akár 5-6 hónapra is kibővülhet.

A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein. Ezzel párhuzamosan csökken majd a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, valamint nőni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagymennyiségű csapadékos napok száma. Az extrém időjárás a jövőben mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus) egyre nagyobb többletkiadást okozhat.

A mostani tartós hőhullám hátterében a fokozódó globális és regionális felmelegedés, a túlmelegedett Földközi-tenger és Atlanti-óceán (erősebb viharok nyugaton és északon, tartós, masszív anticiklonok a Mediterrán térségben és Kelet-Közép Európában), az időjárásunkat alakító jet streamek fokozatos és intenzív gyengülése (forró pontok alakulnak ki az Északi-féltekén), valamint a masszív, leépülni nem akaró nyári anticiklonok állnak. Problémát jelent emellett, hogy a talajok évek óta nedvességben deficitesek több európai régióban is.

A jelenlegi időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe: sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid- és középtávon csak az adaptáció, míg hosszútávon mindenképpen a mitigáció, azaz a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben.