Helyesbíteni kellene a bolygó fogalmát

A 2006-os IAU döntés úgy vonult be az emberek emlékezetébe, hogy ez volt az, ami a Plútót megfosztotta bolygó mivoltától. Emiatt mindmáig sokan tiltakoznak, köztük a Plútót felkereső New Horizons űrszonda tudományos vezetője, Alan Stern is.

Sőt, még az égitest nevének helyesírását is befolyásolta – törpebolygóként Pluto ez esetben a megfelelő írásmód, míg bolygóként használhatók a hagyományosan ismert magyar nevek. Azonban ez a kisebbik baj a bolygó definícióval. A nagyobbik az, hogy szerepel benne egy olyan megkötés is, amely szerint a Nap körül kell keringenie – ezt pedig az exobolygók nyilvánvalóan nem képesek teljesíteni.

A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) kutatója évek óta dolgozik kollégáival azon, hogy precíz, számszerűsíthető definíciót alkosson a bolygó fogalmára, amely e hibákat kiküszöböli és egyértelművé teszi, mi is lehet bolygó voltaképpen.

Mi is a bolygó?

Az IAU 2006-os határozata alapján (1) Bolygó [1] az az égitest, amely

• (a) a Nap körül kering,
• (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és
• (c) tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

Ez viszont nem foglalja magában a más csillagok körül keringő exobolygókat, holott ma már több ezer ilyet ismerünk. Az újonnan javasolt definíció ezt megoldaná, és számszerűsítené a nagyságra vonatkozó kikötéseket a nehezen megfogható kritériumok helyett.

A kutatók a pontosan kidolgozott elméletükről hamarosan a Planetary Science Journal folyóiratban számolnak majd be, addig preprintként olvasható. A kutatásvezető Jean-Luc Margot professzor hamarosan az IAU közgyűlésén is beszámol majd az újonnan javasolt definíció részleteiről.

Eszerint az új definíció szerint bolygó lehet az is, ami más csillagok körül kering, ráadásul egészen precízen olvashatók benne azok a méretkorlátok, amelyek bolygóvá tesznek egy égitestet.

Az új definíció alapján bolygó az olyan égitest, ami

•  egy vagy több csillag, barna törpe vagy csillagmaradvány körül kering,
•  nagyobb a tömege mint 10²³ kilogramm,
•  kisebb a tömege mint 13 Jupiternyi (2,5 x 10 ²⁸ kilogramm).

A meghatározást persze nem hasra ütéssel hozták létre a szakemberek. Egy matematikai algoritmus alapján vizsgálták meg, hogy mely égitesteket lehet egy csoportba sorolni a saját Naprendszerünkben. Például a korábbi megfogalmazásban szereplő „elegendően nagy tömegű” helyét szám foglalta el, amelyhez az algoritmus alapján jutottak a kutatók. Ez a számszerűsített meghatározás teljesen jól értelmezhető a Naprendszerünk bolygóira és más égitestjeire, és a gyakorlatban egyenértékű azzal, hogy képes tisztára söpörni a pályáját.

A felső határt szintén egy megfogható dolog adta. A gázóriásokban a 13 Jupiter-tömeg jelenti azt a korlátot, ami alatt semmiképp sem indulhat be a hidrogén (deutérium) fúziója, az ennél nagyobb gázóriásokban viszont van rá esély. Ha egy égitestben fúzió működik, akkor az nem bolygó, hanem barna törpecsillag.

Problémát jelent az is a jelenlegi definícióban, hogy gömbölyűnek kellene lennie a bolygónak – ezt egy exobolygó esetében nem tudjuk ellenőrizni (sőt, a Naprendszer távoli égitestjeinél sem). A szakemberek szerint épp emiatt használhatatlan a definíció ezen pontja, ezért teljesen felesleges is.

Arra ugyan még a legpozitívabb IAU reakciók esetén is éveket kell majd várni, hogy esetleg újra definiálják a bolygó fogalmát, azonban arra feltétlenül jó a javaslat, hogy értelmes vitát lehessen róla folytatni.

A Pluto törpebolygó még az új definíció szerint is törpebolygó maradna egyébként, és ennek a tömege az oka.