Így alakítottuk át a Balatont az elmúlt 300 évben

A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Térkép légifotóiig 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat – olvasható az intézet oldalán megjelent cikkben. Jó hír, hogy a vízgyűjtő területén csak kis változások következtek be, rossz, hogy a part mentén továbbra is, gyakran szabályozatlanul folytatódik a beépítés.

A tájhasználat változásainak megértése elengedhetetlen az ökoszisztémák fenntartható kezelése szempontjából, és fontos javaslatokkal szolgálhat a területgazdálkodás és törvényhozás számára. A HUN-REN BLKI és a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai egy közelmúltban végzett kutatásukban három évszázadot átívelően vizsgálták a Balaton vízgyűjtő területén és partvidékén bekövetkezett változásokat. Kutatási eredményeiket a rangos Land Use Policy szaklapban jelentették meg.

A magyar kutatók kidolgoztak egy módszertant a vízgyűjtő és a partmenti zóna tájhasználatában bekövetkezett változások részletes térbeli elemzésére. Eredményeik szerint a vízgyűjtőszinten bekövetkezett átalakulások viszonylag kismértékűek voltak a partmenti változásokhoz képest, ahol a tömegturizmus okozta urbanizáció volt az egyik fő hajtóereje a változásoknak.

Az urbanizáció dinamikája jól korrelált a végbement társadalmi-politikai változásokkal, és erősen függött a parttól való távolságtól.

Amíg a Balaton tágabb környezete viszonylag kevéssé változott, a partvonal mentén ­– különösen a 0-500 méteres és az 500-1000 méteres part menti távolság zónákban – jelentős beépítések történtek, különösen a szocialista korszak alatt, amikor a tó a közép- és kelet-európai turizmus központja volt.

Bár a rendszerváltás után a tömegturizmus mértéke csökkent, a városi területek terjeszkedése továbbra is folytatódik, gyakran szabályozatlanul.

Ezért a kutatók szerint fontos lenne, hogy a döntéshozók és a helyi közösségek közösen lépjenek fel a megmaradt természetes területek védelme érdekében. A Balaton régió fenntartható fejlődését csak erős törvényi és szabályozási intézkedésekkel lehet biztosítani, amely mind a helyi lakosok, mind a turisták közös érdeke kell legyen.