Hatalmas tüzek égnek Szibéria erdőiben
Az Amur vidékén már májustól elkezdtek megjelenni a tűzfészkek a műholdas adatok közt.
Július 10-én az orosz erdészeti hivatal jelentésében 44 olyan tűzvészről számolt be, ami az amúri régióban épp tombolt. Itt is, és még két területen (a Bajkál-tó környezetében és a Szaha Köztársaságban) is akkora tüzek pusztítanak, hogy vészhelyzetet hirdettek a helyi hatóságok emiatt.
Ezek, a szibériai tajgán tomboló tüzek különösen sok szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, különösen az elmúlt évtizedek adataihoz képest. A mérések szerint ez július elejéig az amúri régióban már közel járt a 10 millió tonnához. Ez az elmúlt több mint 2 évtizedben a második helyezett – első helyen a 2015-ös év áll. Az adatokat műholdas mérések (a NASA Terra és Aqua műholdjai) alapján kapják a szakemberek.
Az orosz adatok alapján a tavalyi évhez képest 30 százalékkal kevesebb a tüzek száma, azonban a lángokban álló terület nagysága 50 százalékkal nagyobb. Ez azt jelzi, hogy a tüzek intenzitása nagyobb a tavalyiaknál. Az adatokat a Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat (CAMS) közölte.
A sarkvidéki erdőségekben nyaranta kipattanó tüzeket ma már szinte megszokhattuk, most sem csak Szibéria, hanem Kanada és Alaszka területét is érintik az erdőtüzek. Már megszokhattuk azt is, hogy e tüzekhez nagyban hozzájárult a sarkvidéken a szokásosnál erőteljesebb felmelegedés és a száraz időszakok hossza. A hőmérsékleti anomália és talajnedvességi anomália térképeken ezt egyértelműen látni is lehet.
Mind Kanadában, mind Oroszországban jelentősek voltak a tüzek már júniusban. Azonban a kanadai helyzet némiképp javult július második hetére, az orosz viszont romlott.
A sarkvidéki erdőségekben az élet természetes velejárói a nyári tüzek, amelyek a villámcsapások hatására pattannak ki, azonban a gyakoribbá vált aszályos és melegebb időszakok intenzívebbé teszik ezeket. A folyamat öngerjesztő is lehet: a nagy tüzek felett feláramló légtömegek heves zivatarokként a maguk villámaival további tüzeket okozhatnak. Ráadásul e területek talaja arra is alkalmas, hogy egyik évből a másikba átörökítse a tüzeket, a felszín alatt izzó parázs formájában.
Sohasem lehetett lakható a Vénusz
Úgy tűnik, bolygótestvérünk valójában mostohatestvér, és sosem lehettek a körülményei az élet számára kedvezőek.
Égi jelenségek 2024. december második felében
Telihold fényében kezdődik az időszak, itt vannak az év leghosszabb éjszakái, beköszönt a csillagászati tél, láthatunk meteorokat, együttállásokat és hajnali holdsarlókat is.
Mi is az a jéghaj, és mikor láthatjuk?
Az erdők alján, letört ágakon időnként furcsa, fehér, selyemszálakra, hajra emlékeztető jégképződmény jelenik meg.
Le a kalappal, itt a Webb-űrteleszkóp képe a Sombrero-galaxisról
Az Androméda-köd után talán a legismertebb galaxis a Sombrero, amely nevét a széles karimájú mexikói kalapra emlékeztető alakjáról kapta.
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
