A tongai vulkán is hűtött, csak épp nem éreztük

A Texas A&M Egyetem számolt be arról az új kutatásról, amelyben újra megvizsgálták a tongai vulkánkitörés légköri hatásait. 

2022. január közepén a Hunga-Tonga Hunga-H’apai nevű vulkán hatalmas, víz alatti robbanásos kitöréssel rúgta ránk az ajtót, a kitörés anyaga 55 kilométeres magasságig jutott légkörünkben. Egy ekkora kitörés alapesetben már mérhetően hűteni szokta bolygónkat, a légkörbe fecskendezett kén-dioxid révén. Jól ismert a Tambora (1815), a Krakatau (1883) vagy épp a Pinatubo (1991) robbanása, amely után lehűlést mértek.

A tongai kitörés különlegessége azonban az volt, hogy óriási mennyiségű vizet szállított a sztratoszférába, ám emellett kén-dioxidból csak keveset (kevesebbet, mint a Pinatubo kitörésekor kiszabadult mennyiség tizede). Azonban annak ellenére, hogy a kitörés méretéhez képest viszonylag szerény mennyiségű , 0,5-1,5 millió tonna kén-dioxid jutott csak a sztratoszférába, ennek a légköri látványa, a vulkáni napnyugták színe mind a mai napig jelentkezik a déli féltekén az ott élő megfigyelők szerint, vagyis az aeroszol még nem ürült ki a légkörből. A mérések alapján ugyanez igaz a vízre is, ami feljutott, az is meglepően jól tartja magát odafenn.

Ugyanakkor minden anyag másképp viselkedik a magasabb légköri rétegekben, a vízről például a kitörés után végzett modellszámítások azt mutatták, hogy mint üvegházgáz, melegíteni fogja a bolygónkat.

A kutatók most új elemzéseket végeztek, több mint két évvel a kitörést követően. Ebben műholdas megfigyelési és mérési adatok alapján kiszámították, hogy a légkörbe került víz nemhogy melegítette a Földet, hanem – más, „rendes” kitörésekhez hasonlóan – hűtő hatású volt. Eddig sokan úgy vélekedtek, e kitörésnek és vizének köszönhetően vált olyan forróvá 2023 és 2024. A kutatás most cáfolta ezt az elképzelést.

A kitörés víztartalma zömében 25 kilométeres magasság körül koncentrálódott, most a kutatók egészen 35 kilométeres magasságig vizsgálták meg a műholdas méréseket, hogy biztosan ne maradjon ki semmi. (Emellett a sztratoszféra víztartalmának is elhanyagolható a klímahatása 30 kilométeres magasság felett.) Azt is érdemes tudni, hogy a kitörés hatásai szinte teljesen a déli féltekére koncentrálódtak.

Mindössze a kitörést követő 2,5 hónapban volt északon is észlelhető változás, de a mérések alapján az északi félteke klímájára gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt a kitörés. A számítások alapján a déli féltekén hosszabb távon csökkentette a besugárzást, vagyis hűtő hatást fejtett ki. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 1,5-2 év forróságai nem a tongai vulkánnak köszönhetők.

A kutatók hangsúlyozták, mekkora szerepe van azoknak a műholdas méréseknek, amelyekben a sztratoszféra rétegét, annak különféle tulajdonságait, és az oda bekerülő anyagok viselkedését vizsgálják.