Elnyeli az óceán a paradicsomi szigeteket

António Guterres ENSZ-főtitkár és Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) vezetője augusztus 27-én, Tongán adott ki globális SOS-jelzést a klímaváltozás által a csendes-óceáni szigetekre gyakorolt veszély miatt – számol be az MTI. A Csendes-óceáni Szigetek Fórumán tett bejelentés apropója a WMO nemrégiben kiadott jelentése.

A szervezet arra figyelmeztetett, hogy a csendes-óceáni szigetek az éghajlatváltozás miatt hármas veszélynek vannak kitéve:

• a tengerszint gyorsuló emelkedésével,
• az óceánok felmelegedésével
• és savasodásával kell szembenézniük,

ennek következtében pedig veszélyben forog társadalmi-gazdasági életképességük.

A jelentés szerint a térségben az elmúlt 30 évben az óceán szintje és felszíni hőmérséklete is a globális átlagnál nagyobb mértékben, utóbbi az átlagnál háromszor gyorsabban emelkedett. 1980 óta a tengeri hőhullámok gyakorisága nagyjából megduplázódott, ráadásul intenzívebbek lettek, és hosszabb ideig tartanak.

Guterres a jelentésre hivatkozva globális SOS-jelzést küldött, hangsúlyozva, hogy egy világméretű katasztrófa sodorja veszélybe a csendes-óceáni paradicsomot.

„Sohasem látott mértékben emelkedik a globális átlagos tengerszint. Kiönt az óceán” – mondta a főtitkár, aki szerint mindezt a fosszilis tüzelőanyagok miatt keletkező üvegházhatású gázok okozzák, amelyek megfőzik bolygónkat, és az óceán szó szerint felveszi ezt a meleget.

Guterres emlékeztetett arra, hogy miközben a csendes-óceáni szigetek a globális károsanyag-kibocsátásnak csak mintegy 0,02 százalékáért felelősek, az ott élők különösen nagy veszélyben vannak a tengerszint emelkedése miatt. A szigetek átlagos tengerszint feletti magassága mindössze 1-2 méter, a lakosság 90 százaléka a parttól számított 5 kilométeres sávban él, továbbá az infrastruktúra fele is a tengertől 500 méteres távolságon belül épült.

„Ha a tengerszint emelkedése elkerülhetetlen is, mértéke, üteme és hatása azonban nem. Az a döntéseinken múlik” – hívta fel a figyelmet, megismételve, hogy világszerte az üvegházhatású gázkibocsátás szintjének drasztikus csökkentésére, illetve a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás növelésére van szükség.

Arról is beszélt, hogy a globális gázkibocsátás csökkentése nélkül 2050-re további 15 centiméterrel nőhet meg a tengerszint a csendes-óceáni szigeteknél, és a partvidéken élők évi 30 nap áradással számolhatnak. Az ENSZ-főtitkár a finanszírozással kapcsolatos vállalásaik teljesítésére hívta fel a fejlett országokat, köztük arra, hogy 2025-ig legalább duplájára, évi legkevesebb 40 milliárd dollárra emelik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra fordított finanszírozásukat.