Veszélyes kisbolygónak néztünk egy űreszközt

A látott fénypontocska miatt beindult az automatikus riadórendszer, amelynek feladata, hogy a bolygóvédelmi szakemberek figyelmét felhívja egy hozzánk közeledő objektumra, amint azt a műszerek észlelték. A rendszerek által kb. 50 méteresnek saccolt objektum a Föld irányába robogott, és ezt olyan pályán tette, ami idegesítően közel vitte a Holdhoz és bolygónkhoz is.

Azonban, amint az hamarosan kiderült, a NASA és az ESA figyelmeztető rendszere ezúttal nem egy veszélyes, kóbor kisbolygót észlelt, hanem egy jó szándékú látogatót: egy földi űreszközt, az ESA Juice nevű Jupiter-szondáját.

A Juice ugyan nagy méretű szonda, ám messze nem 50 méteres, vajon miként tűnhetett ekkorának a rendszer számára? A rendszerek a fényessége alapján becsli meg egy égitest nagyságát – mivel a kisbolygók általában nagyon sötétek, ezért e rájuk kalibrált rendszer a fényes napelemtáblákkal felszerelt űrszondát sokkal nagyobbnak hitte, mivel napelemtáblái rengeteg fényt visszavertek.

Az elmúlt hetekben több helyen, számos távcsővel készültek felvételek a valóban felénk közeledő űrszondáról, és a közeledés miatt eléggé lassan mozdul csak el e képeken. No de miért is közeledett hozzánk a szonda, amelynek a célja a Jupiter nagy holdjainak világa?

Az óriásbolygóhoz vezető út hosszú, ám felgyorsítható azzal, ha a különféle égitestek gravitációját segítségül hívjuk. A gravitációs hintamanőverek ma már megszokottak a nagyobb távolságú űrszondáknál, ezekkel rengeteg üzemanyagot lehet megtakarítani, ami pedig alapfeltétele annak, hogy több tudományos műszer kerülhessen a korlátozott tömegű űrszondákra.

E manőverek sorozata vár a 2023. áprilisban felbocsátott Juice űrszondára is, az első hintamanőver az, amelyre a Hold és a Föld gravitációja segítségével került sor augusztus 19-20-án. A következő ilyen cél a Vénusz lesz 2025. augusztusban, ismét a Föld 2026. szeptemberben és 2029. januárban, majd végül 2031-ben a szonda eléri a Jupiter rendszerét.