Jég alá úszó robotokat fejleszt a NASA
Az eszközökkel az antarktiszi selfjég alá szeretnének bepillantani, hogy jobban megértsék, miként és milyen mértékben is olvad.
A NASA-JPL az IceNode nevű projekt során olyan merülő robotot fejleszt, amelynek feladata az antarktiszi selfjég alatti terület vizsgálata lesz. A tervek szerint egy ilyen robotokból álló flotta végezheti majd el a legfontosabb felméréseket, amelyek adataival kibővítve a tengerszint-emelkedési modelleket pontosabbá tehetjük.
A selfjég olvadása nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, azonban ez a sok kilométer szélesen a szárazföld pereméhez tapadó, vízen lebegő jég lassítja a gleccsereket. A szárazföld felől jeget szállító gleccserek olvadása már emeli a vízszintet, így a selfjég közvetett módon hat: ha nincs visszatartó erőként jelen, a gleccserek felgyorsulnak.
Bár azt tudjuk, hogy a léghőmérséklet hogyan olvasztja a jég felszínét, sajnos azt nem, hogy alulról, a tengervíz miként teszi ugyanezt. Ezen a helyzeten szeretne változtatni az új projekt a robotjárművek révén.
A legfontosabb azt a területet megismerni, ahol a selfjég a tengerfenékhez ér, feltámaszkodik azon. Gyakorlatilag ez az a terület, ahol a tengerbe futó gleccserjég átmegy lebegő selfjégbe, a robotokkal ide fognak majd eljutni.
Az itteni mérések alapján pontosabban kiszámíthatjuk majd, hogy milyen gyorsan veszíti el a déli kontinens a jégtakaróját, és ezzel azt, hogy voltaképp miként is emeli meg a tengerszintet. Azonban ez a feltámaszkodási terület bolygónk legnehezebben elérhető területei közt van. Voltak ugyan kísérletek már arra, hogy meglévő merülő robotjárművel vizsgálják, azonban kimondottan e célra készülnek a most fejlesztett eszközök.
A robotok kb. 2,5 méter hosszú, 25 centi átmérőjű hengerek lesznek, amelyeket három olyan „lábbal” szerelik fel, amelyekkel a jég aljára tudnak kapaszkodni. Az eszközökben nem lesz semmiféle hajtómű, ehelyett az óceáni áramlatok révén fogják helyüket változtatni.
Hajóról indítják őket útnak, majd egy idő múlva az áramlatok a célhelyszínekre sodorják őket, ahol leengedik a ballasztjukat. Ezzel a jég alsó határáig emelkednek, ahol pedig majd rögzítik magukat és nekiállnak a méréseknek.
Ezek a mérések a beáramló melegebb tengervíz és a jégből lesüllyedő hideg olvadékvíz sebességét, az áramlások nagyságát méri. A tervek szerint egy-egy éven át üzemelnek majd e robotok, utána kisodródnak a jég alól és műholdas kapcsolat révén elküldik az adataikat.
A robot prototípusával végzett tesztek (a befagyott Felső-tó illetve az Északi-sarkvidék vizein) ígéretesek. Egyrészt tesztméréseket is végzett az eszköz, másrészt a fejlesztők is vizsgálták, hogy miféle változtatásokra lesz még szükség.