Mennyivel sejthetjük előre a nagy földrengéseket?

Érdemes mindig extra elővigyázatossággal követni azokat a beszámolókat, híreket, amelyekben a földrengések előrejelzését emlegetik. Ez ugyan régi álmunk, mivel egy-egy jelentős esemény igen pusztító hatású lehet az emberi építményekre, és ezekkel magukra az emberekre is, ám olyan összetett folyamatokhoz köthetők, amelyek egy részét nem is értjük még igazán.

Ráadásul, szemben például az időjárás-előrejelzéssel, ez esetben még mérni sem tudunk számos tényezőt. Ha tehát valaki ma azt állítja, előre jelzi a földrengést, akkor kételkedjünk.

Az Alaszkai Egyetem (Fairbanks) Geofizikai Intézetének szakembere vezette amerikai-német kutatópáros egy újonnan közzétett vizsgálat szerint arra jutott, hogy a nagyobb rengések előtt akár több hónappal, vagy néhány nappal kaphatunk valamiféle előzetes figyelmeztetést. Nem lehet azt megmondani az új eredmények szerint sem, hogy mikor és hol lesz majd rengés, csak egy nagyjából várható eseményt tudnak, mondjuk úgy, előre sejteni.

Anélkül, hogy precízen képesek lennénk megmondani, hol és mikor lesz földmozgás, az előrejelzés mit sem ér, sokkal hasznosabb a felismert veszély lehetőségét figyelembe véve szervezni a mindennapi életet.

A kutatók egy alaszkai és két kaliforniai rengést elemeztek statisztikai módszerekkel és gépi tanulás segítségével. Az volt a céljuk, hogy olyan előzményeket keressenek, amelyek bizonyosan összefüggésbe hozhatók a nagy rengésekkel, vagyis az átlagostól eltérő szeizmikus aktivitást. Ezzel arra jutottak, hogy a nagyobb események előtt kb. 3 hónapon át tartó „abnormális” szeizmikus aktivitást lehetett mérni mindkét helyszínen. Ez az aktivitás az ember által nem érezhető, mindössze 1,5 magnitúdós rengések sorozatából állt.

A gépi tanulás során a nagyobb rengések tágabb földrajzi környezetében korábban bekövetkezett jelentős földmozgások adatait használták fel, majd a betanítás után tesztelték. A tesztek alapján a rendszer képes volt 30 nappal a kérdéses nagy rengések kipattanása előtt, 80 százalékos eséllyel jelezni annak lehetőségét. Néhány nappal a rengés előtt már 85 százalékra nőtt az esély a kutatók módszere szerint.

A kutatók okot is találtak a felismert előrengések hátterében: a felszín alatti pórusvíz nyomása változott meg a törésvonalak környezetében. A megemelkedett pórusvíz-nyomás hatására a törések mentén olyan mechanikai változások zajlanak, amelyek miatt a kőzettestek elmozdulhatnak egymáshoz képest. A változások nem azonosak a törés minden pontján, és ezek az egyenlőtlenségek vezetnek el az apró előrengésekhez, amelyeket a gépi tanulás felismert.

Természetesen ezt még távolról se szabad előrejelzésként felfogni. Ez a méréseken alapuló számítás azt mutatja meg, ha valahol megnő az esélye a jelentős rengésnek – és ez hatalmas előnyt jelent. A gépi tanulásban rengeteg lehetőség van, és azzal a hatalmas adatmennyiséggel, amit a különböző földrengésjelző állomások előállítanak, ez a módszer tud jelenlegi tudásunk szerint a leghatékonyabban bánni.

A kutatók most valós idejű adatokon végeznek teszteket. Azt azonban hangsúlyozták, hogy minden egyes régió esetében külön-külön kell betanítani a rendszert a helyi adatokkal, különben nem lesz képes az abnormális rengéseket kiszűrni.

Azt is tudják viszont a szakemberek, hogy amíg nincs megbízható és precíz előrejelzés, addig igen nagy kárt okozhat a pontatlan előrejelzéssel bárki. Az esetleges felesleges kitelepítés nemcsak súlyos gazdasági károkkal jár, de az emberek bizalmát is aláássa.