Aktív galaxist vizsgált a Hubble-űrteleszkóp
A 240 millió fényévre lévő objektum a déli félteke égboltján, a Teleszkóp csillagképben található.
A Hubble-űrteleszkóp az IC4709 jelű galaxist vizsgálta meg. A spirálgalaxis csillagokban gazdag régiója körüli halványan derengő galaxishalót is gyönyörűen mutatja a felvétel. A csillagváros középpontjában egy nagy fényességű aktív galaxismag is található, ennek köszönhető, hogy ennyire fényesnek látszik az objektum.
Az aktív galaxismag olyan központi régiót jelent a galaxisokban, amely nem csillagokból áll, ám rengeteg energiát sugároz az elektromágneses spektrum egészében. A feltételezések szerint ez annak köszönhető, hogy a galaxis középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk található, amely a környezetéből folyamatosan elszipkázza az anyagot.
Az IC4709 galaxis középpontjában lévő fekete lyuk gigászi méretű, a Napunk tömegének 65 milliószorosa. A körülötte lévő gázok egyre gyorsuló mozgással örvénylenek a lyuk felé, és ennek hatására összenyomódnak, felforrósodnak. Így szabadulhat fel belőle az infravöröstől a látható fényen át a röntgen tartományig a rengeteg sugárzás. A galaxismag körül porfelleg is található, amelyet a Hubble felvételén csak egy kis sávnak látunk, ám ez elég ahhoz, hogy az aktív galaxismag közvetlen látványát elfedje.
A Hubble felvételének nagy felbontása lehetővé tette azt a csillagászok számára, hogy megfigyeljék az egyébként kicsiny aktív galaxismag és a galaxis közti kölcsönhatásokat. Ez a megfigyelés pedig elősegítheti, hogy a jóval nagyobb távolságú, nehezebben észlelhető galaxisok aktív galaxismagjait is megértsék.
A Hubble felvételét két másik eszköz megfigyelései is kiegészítették. Egyrészt a SWIFT nevű röntgen tartományban közvetlenül is mérő űrteleszkóp, valamint az európai Euclid űrteleszkóp megfigyeléseit is integrálták a felvételbe. Ezek együttesen adnak teljes képet a galaxismagban tevékenykedő fekete lyuk természetéről.
Új elmélet magyarázza meg a Mars színét
A vörös bolygó a színét a rozsdavörös, vas-oxid tartalmú felszínének köszönheti, de vajon mitől is rozsdásodott be?
Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés
Pontos számítások és összehasonlítások készültek a korábbi eljegesedések és interglaciálisok földpálya-adataival.
A Tejútrendszer nyomai rejtőzhetnek a Földön
A 14 millió évvel ezelőtti galaktikus környezetünk nyomokat hagyhatott maga után a földi üledékekben és talán a korabeli klímára is hatással lehetett.
Így néz ki egy napfogyatkozás a Hold felszínéről
A rendkívül látványos felvétel ugyan nem az első efféle fotó, azonban különleges főként amiatt, hogy egy magánvállalkozás űrjárműve készítette.
Nincs olyan magyar város, ahol megfelelő a levegőminőség
Egy friss jelentés szerint a világ városainak 83 százalékában túl magas a szálló por mennyisége.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
