Drámai mértékben zöldül az Antarktika
A sarkvidék zöldebbé válása a melegedés folyamatára is visszahat és felgyorsítja az olvadást.
Egy újonnan, a Nature Geoscience folyóiratban közzé tett kutatás szerint az Antarktiszi-félsziget növénytakarója az elmúlt négy évtized során több mint tízszeresére nőtt. Az Exeteri Egyetem vezette kutatásban az Antarktiszi-félszigetre koncentráltak, e terület azonban semmiben sem különbözik más sarkvidéki régióktól: a felmelegedés jóval nagyobb mértékű a globális átlagnál. A kutatók műholdfelvételeken vizsgálták meg a terület növényborítását, annak változását, a felmelegedésre adott válaszát.
Kiderült, hogy míg 1986-ban kevesebb mint 1 négyzetkilométernyi növénnyel borított terület volt az Antarktiszi-félszigeten, addig 2021-re már több mint 12 négyzetkilométer volt zöld. A mérések azt mutatták, hogy ez a zöldülés ráadásul 30 százalékkal felgyorsult az utóbbi években, 2016-2021 között, évente 400 ezer négyzetméternyit nőtt a kizöldellt terület nagysága. Egy néhány évvel korábbi kutatás során azt tapasztalták, hogy a növények egyedi növekedése gyorsult fel.
Az Antarktiszi-félsziget növényzetét elsöprő többségben a mohák képviselik, ezek talán a Föld legzordabb viszonyai közt élő és gyarapodó növények. A félszigeten még mindig a hó, a jég és a sziklák dominálnak, és csupán egy egész kis részét lakták be a növények.
E rész ugyanakkor drámai léptékű gyarapodása is jelzi, hogy az emberi okú klímaváltozás e távoli, elszigetelt vadont se kíméli. A szakemberek szerint a növényzet térfoglalása még tovább fog gyorsulni.
„Az Antarktika területén a talaj szinte ismeretlen fogalom, ám a növények szerves anyagot biztosítanak a talaj kialakulásához. Ez pedig más növények számára is megtelepedési lehetőséget jelenthet” – magyarázta Dr. Olly Bartlett, a kutatás résztvevője. „Ezzel megnyílik a lehetőség az idegenhonos, inváziós fajok betelepülése előtt is, amelyeket magukkal hozhatnak akár a turisták, a kutatók, vagy a kontinens más látogatói is.”
Az antarktiszi ökoszisztéma egyedi, sérülékeny, egy ilyen átalakulás pedig gyökeresen megváltoztathatja. Fontos lenne részleteiben megérteni a zöldüléshez vezető folyamatokat, ehhez további vizsgálatokat is terveznek. Kíváncsiak rá a szakemberek, hogy mennyi ideje váltak jégmentessé a növényzet által meghódított területek, és szeretnék kideríteni, vajon miféle jövő vár e régióra.