A klímaváltozás is táplálta a Boriszt

2024 szeptemberében közel egy héten át rendkívül nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna felső vízgyűjtőjére – eleveníti fel a Klímakutató Intézet. A legsúlyosabb helyzet Alsó- és Felső-Ausztriában alakult ki, ahol nagyobb területeken 300 mm fölötti csapadékot is regisztráltak, ehhez erős vagy viharos északi szél is járult. Magyarországra a ciklonhoz tartozó csapadékrendszerek több hullámban érkeztek.

A Borisz önmagában nem volt rendkívüli, egy tipikus, szeszélyes és erős mediterrán ciklonról, azon belül is a genovai altípusról volt szó. Ez a ciklonfajta nagyon fontos Közép-Európa, így hazánk csapadékellátásban is.

Mediterrán ciklonok nélkül az évi csapadékmennyiség kb. 200-300 mm-rel kevesebb lenne Magyarországon, a ma is ismert éghajlatunk, növény- és állatvilágunk, illetve mezőgazdaságunk teljesen más képet mutatna.

A mediterrán ciklonok orografikus eredetűek, azaz hegyre van szükség hozzájuk. A hullámkeltő tényező esetükben az Alpok hegyvonulata, amely az itt átkelő hideg levegő ciklonális perdületét előidézi.

Másként megfogalmazva létrejöttükhöz kell egy mérsékelt övi ciklon hidegfrontja (és jet stream), amelynek át kell buknia az Alpok hegyvonulatain, és a Földközi-tenger felett a nedves, meleg levegővel „ütközve” a fizika szabályait követve ciklon genezis indul be. A kialakuló ciklonok energiáját és fennmaradását a Földközi-tenger és sok esetben a Fekete-tenger hőutánpótlása adja.

Ezek a ciklonok „hibridek”, ugyanis a trópusi ciklonoktól (hurrikánok, tájfunok stb.) eltérően, szárazföld fölé érve nem veszítik el energiájukat, sőt energiautánpótlásuknak fontos része a szárazföld hője is, így ezen tekintetben különös átmenetet képeznek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok között. Emellett kisebbek, mint a normál mérsékelt övi ciklonok, ennek következtében nagy energiát képesek mozgatni, amit mi erős szélként és sok csapadékként élünk meg.

Ezen tényezők miatt gyakori az őszi és téli előfordulásuk, ilyenkor jelentős hőtöbblettel bír a kontinens, így hazánk csapadékellátásában fontos szerepet játszanak az őszi esőzések és a téli havazások formájában. Más évszakban is előfordulhatnak, a többnapos viharos széllel és jelentős mennyiségű csapadékkal kísért időjárási helyzeteknek (pl. árvizek, hóviharok) is részbeni előidézői lehetnek.

A klímaváltozás is táplálta

A Borisz tehát egy tipikus kora őszi ciklon volt, a rendszert azonban táplálta a klímaváltozás miatt nyáron túlmelegedett Földközi-tenger, a szárazföld hője, a nyáron a légkörben felhalmozódott telítettlen vízgőz. A másik problémát az okozta, hogy „beragadt” és nem tudott észak felé mozogni, mivel tőlünk északra, nyugatra és keletre is blokkoló anticiklonok helyezkedtek el, melyekre jellemzőek – ahogy a nevük is mutatja –, hogy blokkolják a ciklonok haladását.

Miközben Borisz „beragadt”, gyűjtötte magába az energiát, egyre erősödött, egészen addig, amíg el nem kezdett feltöltődni, azaz okklulálódni és tőlünk dél-nyugatra feloszlott.

Az elmúlt 30 évben nem nőtt a mediterrán ciklonok száma szignifikánsan Európában. Sajnos csökkent a Kárpát-medencében a mediterrán ciklonok okozta havas napok száma és a lehullott hó mennyisége is, ami érzékelhető a talajvízszint süllyedésén az ország délnyugati részén.

Egyelőre nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a klímaváltozás és a mediterrán ciklonok okozta káresemények között Közép-Európában. Az azonban a legtöbb klímamodell szimuláción látszik, hogy a közeljövőben egyre több, a Boriszhoz hasonló ciklon épülhet ki kora ősszel és késő nyáron a mediterrán térségben, elsősorban a tenger abnormális melegedése és a nyáron a légkörben felgyülemlő telítettlen vízgőz miatt.

Emellett erősebbek lesznek a blokkoló anticiklonok is nyaranta, ami miatt tovább nőhet késő nyáron a légkör vízgőztartama. Ez többletenergiát biztosít a kora őszi ciklonoknak.

Fontos megjegyezni, hogy egy-egy időjárási szélsőséget nehéz az éghajlati átalakuláshoz kötni. A vizsgálatok ugyanakkor abba az irányba mutatnak, hogy a hasonló szélsőségek egyre gyakoribbá és hevesebbé válnak a klímaváltozás miatt.