Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül

A Barnard-csillag arról ismert, hogy a sajátmozgása, vagyis a többi csillaghoz képest észlelhető mozgása igen nagy, néhány év alatt rendszeresen fotózva látható is az elmozdulása. Az objektum egy igen halvány vörös törpecsillag, amelyet mintegy 100 éve fedezett fel Edward Emerson Barnard.

Mivel igen közeli csillagról van szó, fontos célpontot jelent a Föld-szerű exobolygók felfedezéséhez. Ráadásul az, hogy egy vörös törpéről van szó, meg is könnyíti az efféle kőzetbolygók megpillantását. 2018-ban ugyan már volt egy ígéretes észlelés a körülötte keringő bolygó kapcsán, ám azt nem sikerült igazolni.

Most másik bolygóval ugyan, de bebizonyosodott, hogy valóban van bolygója a kozmikus szomszédunknak, ráadásul Föld-szerű; a kutatók az Astronomy & Astrophysics  folyóiratban számoltak be a felfedezésről.

A felfedezéshez 5 év megfigyelései vezettek el az Európai Déli Obszervatórium (ESO) VLT óriásteleszkópjával. A bolygó neve Barnard b és rendkívül közel – a Merkúr-Nap távolság huszadánál – kering a csillagához, egy év mindössze 3,15 napos rajta. A felszíni hőmérséklete +125 Celsius-fokos, így a víz nem maradhat meg rajta.

A Barnard b az egyik legkisebb tömegű exobolygó, azon kevesek egyike, amelynek tömege a Földénél is kisebb.

Azonban túl közel kering a csillagához, közelebb a lakhatósági zónánál. Még ha a csillag 2500 fokkal kevésbé forró is, mint a Nap, akkor se lehet a felszínén folyékony víz” – magyarázta Jonay González Hernández, a kutatás vezetője.

A Barnard-csillag elhelyezkedése Naprendszerünkhöz és a közeli szomszédokhoz képest. A koncentrikus körvonalak 2 fényév távolságonként szerepelnek az ábrán.

Forrás: IEEC Science Wave Guillem Ramisa

Az eredményeket a VLT három különböző műszerével végzett megfigyelések is alátámasztották, azonban azokat az adatokat nem, amelyeket a 2018-as reménybeli bolygófelfedezéskor kaptak az akkori kutatók. Azonban most a már igazolt bolygón túl három további lehetőségét is mutatják az adatok, ezeket azonban még igazolni kell, amelyhez további megfigyelések vezethetnek el. Úgy tűnik, a kozmikus szomszédságunk teli van kis tömegű exobolygókkal, hisz a Proxima Centauri körül két ilyen égitest is kering.

Az ESO új óriásteleszkópja, az Extrém Nagy Teleszkóp (ELT) még inkább alkalmas lesz a hasonló, kis méretű bolygók megfigyelésére, így a kutatók szerint ez forradalmasítani fogja az exobolygó-kutatást.