Így jött létre Uruguay ametisztkincse

A Göttingeni Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport a Mineralium Deposita szakfolyóiratban mutatta be azt a vizsgálatot, amelyből feltárult, miként is alakult ki Uruguay északi részén a világ talán legjobb ametiszt-lelőhelye. E területen különös geódákban található az ametiszt, olyan egykori lávafolyásokban, amelyek még a Gondwana szuperkontinens feldarabolódásakor jöttek létre, 134 millió éve. Egy nagy magmás provincia (Paraná-Etendeka LIP) volt itt, amelynek bazaltáras vulkáni régiója a mai Namíbiától és Angolától Dél-Amerika dél-brazil, argentin és uruguayi területéig terjed, ezen található a világ egyik legszebb vízesése, az Iguaçu is.

A geóda olyan üreges kőzet, amelynek belsejét valamiféle kristály tölti ki, ez esetben ametiszt. Legtöbbször (de nem kizárólag) vulkáni kőzetekben, eredetileg a láva buborékjaiként születik, amelyet aztán hosszú idők során átjárnak a különféle forró vizes ásványi oldatok, és kirakódnak ezekből a kristályok.

Eladásra kész ametisztet és kvarcot tartalmazó geóda

Forrás: Fiorella Arduin Rode

Az uruguayi geódák létrejöttéről ugyan tudjuk, mikor történt, de a kutatók további részletekre is kíváncsiak voltak. A legmeglepőbb felfedezés az volt, hogy e geódák kristályai 15-60 Celsius-fok közti hőmérsékleten rakódtak ki, ami pedig rendkívül alacsonynak számít. A további vizsgálati eredmények segítségével új modellt is fel tudtak állítani a kutatók a kialakulásukról.

A geódákat tartalmazó egykori lávafolyások maximum 60 méter vastagok, és a felső 5-9 méteres rétegükben alakultak ki az ásványi kirakódások. Az egyes lávafolyásokban másféle méretű és alakú geódák jöttek létre, a kristályosodás különböző fázisaiban eltérő ásványok (kalcedon – achát, kvarc, kalcit, ametiszt) rakódtak ki a geódák belsejébe.

Uruguay Los Catalanes nevű régiójában 150 éve bányásznak ametisztet, méghozzá kiváló minőségűt és különösen mély ibolyaszínűt, az itt talált geódák akár az 5 méterest is elérhetik. A terület a világ száz legfontosabb geológiai örökségi területe közt van, ez jelzi a természeti és tudományos értékét.

A kialakulás pontos ismerete nélkül azonban nehéz megtalálni a kitermelésre alkalmas helyeket – ezért is fogtak bele a kutatásba. 30 működő bányában végeztek geológiai felmérést, megvizsgálták a geódákban található ásványokat, vizet, illetve a terület talajvizét. További ultramodern módszerekkel végzett mérésekkel jártak utána a geódák kialakulási körülményeinek.

Amellett, hogy kiderült, igen alacsony hőmérsékleten kristályosodott ki a geódákban az ametiszt, az is kiderült még, hogy az oldatoknak alacsony volt a sótartalma. Az oldatokat a helyi csapadékból keletkező, a környező sziklákban tárolt talajvíz biztosította. Gyakorlatilag tehát ez a kiváló minőségű és szépségű ametiszt alacsony hőmérsékletű talajvízből kristályosodott ki.

Az egyes kristályok létrejöttéhez a földkéreg helyi hőmérsékleti viszonyai járulnak hozzá. Az újonnan felállított modellben emellett a kiinduló oldat hőmérséklete és összetétele, a kristályokhoz szükséges szilícium-dioxid eredete, a kristályosodás ideje, valamint az anyakőzettel való viszonya. Ezek ismeretében sokkal kevésbé környezetromboló bányászati módszereket lehet kidolgozni.