Égi jelenségek 2024. november második felében

Telihold 15-én

A holdkeltét ezen a napon nem nagyon tudjuk megfigyelni, mivel több mint fél órával napnyugta előtt lesz, így inkább a 16-i alkonyon érdemesebb rászánni az időt – ekkor csak 3 perccel előzi meg a felkelő Hold a lenyugvó Napot. Az adatok tehát 16-án alkonyatra vonatkoznak. A keleti határainknál a holdkelte ideje 15:50, Budapesten 16:03, nyugaton 16:14 lesz. A teliholdas éjszakán a Hold magasra emelkedik majd.

A teliholdtól mintegy 5 fokra lesz a Fiastyúk, de az erős holdfényben nem sok fog látszani a halmaz csillagaiból, így leginkább csak dokumentumértéke lehet, ha lefotózzuk a laza együttállást. Akkor lehet izgalmasabb a látvány, ha vékony felhőzetnek köszönhetően színes holdkoszorú jelensége is kialakul.

Ez a jelenség a téli félévben kissé gyakoribb, az erre az időszakra jellemző felhőzet miatt, sőt, egyes esetekben a köd is létrehozhatja. Ha ilyesmit látunk a fotónkon, mindig ellenőrizzük, hogy szabad szemmel is látható-e, mivel ha a fényképezőgép lencséjére lecsapódik a pára, az is kissé hasonló látványt eredményezhet – ám csak a fotón.

Nézzük meg az alkonyi Merkúrt!

A legbelső bolygót a hónap közepén napnyugta után, a délnyugati horizonton keressük, ezért olyan észlelőhelyszínt érdemes választani a megfigyeléséhez, ahonnan akadálytalanul láthatunk a látóhatárra, és persze nem árt, ha teljesen derült is az ég. A Merkúr nagyon alacsonyan jár, de tiszta időben a fényességének köszönhetően ennek ellenére is megláthatjuk, napnyugta után fél órával 3 fokos magasságban. Nagyjából november 20-ig van reális esély a megpillantására.

Ha már alkonyi ég, akkor a Vénuszt se hagyjuk ki!

A Vénusz az alkonyi ég rendkívül fényes pontja, amit nem lehet nem észrevenni. Ez az az időszak, amikor a csillagos éghez konyító embereket sorra kérdezik a kevésbé hozzáértő ismerősei, hogy mi az a nagyon fényes csillag alkonyatkor az ég alján.

A helyzetet fokozza az is, hogy a munkából hazafelé tartók 17 óra felé könnyen észre is veszik az égitestet, ami egyébként egyre tovább marad látható a hónap második felében. Bolygószomszédunk még hosszú ideig az alkonyi-kora esti ég éke marad, március elejéig még sötét égen láthatjuk.

17-én a Leonidák meteorraj maximuma

Ezúttal senkit sem biztatok arra, hogy vegyen vastag zoknit, meleg kabátot és települjön ki a novemberi éjszakába.

Ennek két oka van: egyrészt teliholdra esik a maximum, így eleve csak egy kis töredékét láthatnánk a meteoroknak, másrészt pedig évről évre egyre kevesebb hullócsillagot ad ez a legendás raj.

Ha valaki mégis leonida-lesre adná a fejét, annak a 17-ébn hajnal előtti órákat érdemes kinn töltenie, ekkor a holdfényt is beleszámítva óránként 5-6 leonida meteort láthat, ha egy pillanatra se csukja be a szemét, és épp jó irányba néz. A Leonidák meteorjai igen gyorsak, emiatt fotón nem túl látványosak, kivéve persze az esetleges tűzgömböket. Kitartó meteorrajongóknak csak azt tudom javasolni, 2099-ig várjanak, akkor érkezik a Leonidák következő emlékezetes kitörése.

Még mindig fotózható a már elhalványult üstökös

A Tejút sávjába ért a C/2023 A3 (Tsuchinsan-ATLAS) üstökös, és a holdmentes estéken érdemes lesz még fotózni. Ehhez feltétlenül szükség van a Föld forgását ellensúlyozó mechanikára, enélkül már nem tudunk elég hosszú záridővel fotózni ahhoz, hogy az üstökös rendesen látszódjon a felvételeinken. A csillagokkal sűrűn pettyezett égrészen még nagyon szép felvételeket lehet készíteni az üstökösről, a holdmentes esti időszak 19-ével kezdődik.

Hold, Mars és Jászol-halmaz együttállás 20-án

A Hold 70 százalékos megvilágításban jár ezen az estén, tőle jobbra a vöröslő Mars este 1,5, később kissé nagyobb távolságra jár majd. A nyílt halmaz csillagait a páros alatt 2,5 fokra kereshetjük. A Hold erős fénye miatt szabad szemmel nem nagyon vehetjük észre a halmazt, ám fotón megjeleníthető.

A Mars egyébként a hónap legvégéig még kissé közeledni fog a Jászol-halmazhoz, így a bolygó és a halmaz párosát a későbbi napokon is érdemes lehet fotózni, este 22 óra után már láthatóak a keleti égen, de hajnal előtt szinte a zeniten járnak, így igazán szép képet ekkor lehet készíteni róluk. Akár sorozatot is érdemes, amelyet azután kompozittá összefüzve megmutathatjuk, mennyit is mozdult el a Mars alig néhány nap alatt.

Hold – Regulus együttállás 22/23-án éjjel

22-én késő este, 23 óra felé kel fel a páros, ekkor egymástól jó másfél fokra. Az éjszaka előrehaladtával távolságuk nő, hajnalra több mint 3 fokos lesz. A kékes fényű Regulus az 50 százalékos Holdtól jobbra látszik majd.

Holdsarló – Spica együttállás 27-én

A hajnali égen keressük az ekkor még 14 százalékos megvilágítású sarlót. A Hold 3 felé, a Spica jó fél órával később kel, de érdemes megvárni, míg kissé magasabbra emelkednek az égen. 5:30 körül már csak 3 fokra lesznek egymástól, a kékesfehér csillagot a sarló alatt, kissé balra láthatjuk.

Hajnali holdsarló 29-én és 30-án

Keressünk olyan észlelőhelyet, ahonnan zavartalan a rálátásunk a délkeleti horizontra. A holdsarló 29-én még 4 százalékos megvilágításban kel, 30-án már csupán 1,1 százalékosban, ám tiszta horizont és jó rálátás esetén még így is megfigyelhető lesz.

29-én a holdkelte ideje a csillagászati szürkület kezdetére esik, vagyis nagyon szép fényviszonyoknál láthatjuk, az épp csak világosodni kezdő horizonton. A keleti határainknál 05:09, Budapesten 05:21, nyugaton 05:30 a holdkelte ideje.

30-án már a polgári szürkület kezdete előtti percekre szorult a holdkelte, alig 40 perccel a napkelte előtt bukkan fel, így kizárólag kristálytiszta horizonton lehet esély a megpillantására. A holdkelte ideje keleten 06:20, Budapesten 06:31, nyugaton 06:41 lesz. Mindkét hajnalon, ha fényszennymentes keleti egünk van, megcsodálhatjuk még az őszi állatövi fény „utolsó rúgásait”, mielőtt eltűnne egünkről.