Műholdképeken láthatók a példátlan spanyolországi áradások
Nincs lassan olyan hónap, hogy ne volna valahol emberéletek sokaságát követelő áradás, most a spanyol Valencia környéke volt soron.
Olyan mennyiségben kapjuk az árvizekhez köthető katasztrófák híreit, hogy lassan teljesen érzéketlenné válunk ezekkel szemben. Talán az jelenthet még némi kivételt, ha a viszonylagos közelségünkben történik efféle tragikus időjárási esemény, egy európai áradás még talán képes elborzasztani az átlagembert.
Azonban még a szomszédban zajló tragédiák kapcsán sem teszünk olyan lépéseket, amelyekkel ezek száma a jövőben csökkenthető volna, inkább áthárítjuk a felelősséget mindenféle kitalált dolgokra, mint az összeesküvés-elméletek, csak tenni ne kelljen semmit. Senki sem szeretne kevesebbet vásárolni vagy épp kevesebbet utazni, és főleg nem szeretne olyan vezetőt választani, aki a növekedés illúziója helyett az élhető jövőt tartja szem előtt.
A klímaváltozás kapcsán közzé tett információknál, híreknél is elsöprő többségbe kerülnek a „pánikkeltést” kiabáló hozzászólások, ám közben pedig senki sem esik pánikba, hisz akkor már rég tettünk volna valamit ellene. Az emberiség igen „jó” úton halad az élhetetlen jövő felé, és kár azzal hitegetni magunkat, hogy majd valahogy megoldódik. Csak rajtunk múlik, milyen lesz a jövő.
Elképzelni se tudjuk, milyen az, amikor alig 8 óra alatt 500 milliméter eső esik – ez nagyon közel van Szeged éves csapadékához. A Valencia tartományban lévő Chiva városa viszont pontosan ennyi esőt kapott 2024. október 29-én.
A környéken több mint 300 milliméter esett egyetlen nap alatt – hazai csapadékviszonyokkal összemérve ez körülbelül fél évnyi csapadékot jelent.
Épp ideje lenne pánikba esni hát, mert nemrégiben Közép-Európa számos helyszínén voltak a Boris ciklon kapcsán hasonlóan durva adatok. Csak idő kérdése, hogy mikor fogja a mi utcánkat elmosni egy ilyen eső.
A Landsat-8 felvételén mind a településeken, mind a mezőgazdasági területeken látható az árvíz sáros árnyalata, sőt, jól láthatóak a partokról a tengerbe mosódó hordalék szintén sáros színű foltjai is. Összehasonlításul egy ugyanezen térségről 2 éve készült műholdas fotót is megnézhetünk.
A Copernicus Vészhelyzetkezelési Szolgálat (CEMS) műholdas mérésen alapuló térképe bemutatja mind a víz alatt lévő, mind az ár nyomait viselő területet. A mérések alapján 53000 hektár területet, mintegy 190 ezer ember lakhelyét érintette az ár, 3200 kilométernyi utat.
A hatalmas mennyiségű csapadékot egy olyan hidegörvény okozta, ami gyakorlatilag egy egy helyben álló alacsony légnyomású légtömeget jelent, afféle lokális miniciklont. Ahhoz, hogy ez rengeteg csapadékot adjon, ahogy a Mediterráneumban máshol is, hozzájárult a meleg tengervíz is, a felette kialakult párás légtömeggel. A meleg tengervíz pedig annak a nyárnak a következménye, amelyben idén is folyamatosan születtek a hőmérsékleti rekordok.
Spanyolországban most mintegy 150 embertársunk halálát okozták ezek az időjárási események, az anyagi károkról felesleges is szót ejteni, akkorák. Arról viszont nem felesleges, hogy nem egyedi esetről van szó.
Rengeteg hasonló időjárási katasztrófa zajlik világszerte, amelyekhez jelentősen hozzájárultunk a klímaváltozás révén mi magunk is. Mindannyian felelősek vagyunk, és mindannyiunkra vissza fog hatni az, amit a lakhelyünkkel, az egyetlen olyan bolygóval teszünk, ahol biztosan van élet.