Repedés indíthatta el a tongai vulkánkitörést

Rengeteg kutatás foglalkozik a 2022. januári óriási vulkánkitöréssel, úgy tűnhet, mindenki le akar húzni még egy bőrt a témáról. A helyzet azonban az, hogy soha korábban ennyire sok mérési és megfigyelési adatunk nem volt igazán hatalmas robbanásos kitörésről.

Mivel ezek a kitörések szerencsére nem túl gyakoriak, de ha már lezajlott egy ilyen a szemünk láttára, kézenfekvő, hogy a lehető legtöbbet meg akarja tudni róluk a szakember. Ehhez pedig a legegyszerűbb út a meglévő adatok elemzése.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai (HTHH) vulkán egy tengeri hegy Tonga közelében, amelynek hosszó ideig csak két, ártalmatlannak látszó kis sziklacsúcsa állt ki a vízből. Ezek közé az elmúlt években néhány egészen kicsike kitörés, afféle vulkáni torokköszörülés során felépült egy földhíd, összekötve a szirteket. A tengeri vulkánok gyakran építenek kis ideig létező szárazulatokat laza törmelékből, amelyeket azután elmos a tenger, ez esetben nem volt ideje azonban a tengernek erre.

A vulkán január 15-én óriási robbanással számtalan rekordot döntött (részint ez is annak köszönhető, hogy most először figyelhettünk meg műszeresen egy ekkora, elképesztő robbanást), és számtalan vizsgálati lehetőséget adott a szakembereknek. Kiderült, hogy a robbanás ereje annak volt köszönhető, hogy a tengervíz találkozhatott a felfelé igyekvő magmával. Egy japán kutatócsoport most arra jutott, hogy egy repedés alakult ki a vulkánnál a vékony óceáni kéregben, ahol utat találhatott a magmához a tengervíz, a kutatásról az Amerikai Geofizikai Unió számolt be.

A kutatók, akik távoli helyek vulkánkitöréseinek vizsgálatával foglalkoznak, arra jutottak, hogy egy, a kitörés előtt kb. 15 perccel lezajlott földrengés jelezhette a hamarosan bekövetkező veszélyt. A rengés amiatt pattant ki, hogy a vulkán kalderája alatti elvékonyodott kéregben kialakult egy repedés, amelybe bezúdult a tengervíz, és találkozott a magmával.

Ez volt az, ami a hatalmas robbanáshoz vezetett, az efféle korai figyelmeztető jelek nagyon fontosak lehetnek a katasztrófák megelőzésében. Az óceáni szigetek vulkánkitörései cunamihoz vezethetnek, ha pedig átlátjuk, miféle előzetes jelzéseket ad egy vulkán ilyenkor, azzal emberéleteket lehet megmenteni.

A kutatók ilyennek gondolják az eseménysort (a képeket az óramutató járásának irányában kell nézni)

Forrás: Geophysical Research Letters

Maga a kitörés kb. 4 órakor (UTC, világidő) kezdődött, a kérdéses rengéshullám 03:45-kor indult útnak, nem volt érezhető nagyságú, de a Fidzsi és a Futuna szigetén lévő műszerek számára mérhető volt. Számos vulkánkitörést megelőznek földrengések, azonban azok túl gyengék ahhoz, hogy nagy távolságból érzékelhetők legyenek. Ez esetben a két mérőállomás mintegy 700 kilométerre volt a vulkántól. E rengés indíthatta el azokat a földmélyi folyamatokat, amelyek aztán alig negyed óra múltán elvezettek a robbanásig.

Ekkora idő elegendő lehet ahhoz, hogy a környező szigetek lakói, még ha maguk nem is érzik a rengést, csak a műszerekkel mérhető, felkészülhessenek egy cunamira, és időben elmeneküljenek a partokról. Bár most a kitörés idején nem használták még a szakemberek e rengést figyelmeztető jelként, talán egy következő hasonló eseménynél már bátran felhasználható lesz.