Hány fával lehet egy várost lehűteni?

A városok nagyobb mértékben melegednek fel, mint a növényzet borította vidéki táj, és számos méréssel igazolható, hogy a fák enyhítik ezt a helyzetet. Egy új, a PNAS folyóiratban publikált városökológiai kutatás azt mérte fel, miként lehet meghatározni, hány fára is van szükség ehhez. A kutatást a Cary Ökoszisztéma-kutató Intézet ismertette.

A kutatók most pontosan azt számították ki, hogy mennyivel csökkenti a hőmérsékletet a városi lombkorona-terület egy százalékos növelése. Az így meghatározott összefüggést számos, különböző típusú nagyvárosra is egyaránt érvényesnek találták.

A fák azzal hűtenek, hogy a gyökereiken felszívott vizet a leveleik elpárologtatják és ezzel hőt vonnak el a környezettől. Természetesen emellett azzal is segítik az élhetőbb környezet megteremtését, hogy árnyékukban nem tud úgy felmelegedni az útburkolat sem.

Számos korábbi tanulmányban vizsgálták már ezt, azonban általában csak egy-egy kis terület, utca vagy kerület esetére, és nem egész városokat érintően. A döntéshozók azonban nagyobb léptékben gondolkodnak, és átfogóbb adatokra van szükségük, a friss kutatás ehhez segíti őket hozzá.

A kutatók négy eltérő várost vizsgáltak műholdképek és hőmérsékleti mérések segítségével (Peking, Baltimore, Sacramento, Sencsen). Mindegyik esetében háztömb méretű egységekre bontották a felvételeket, s kiszámolták a fásított felület nagyságát, és felmérték a hőmérsékleti viszonyokat is.

Az egy egységnyi területekről apránként egyre nagyobb és nagyobb területekre nézve végezték el ugyanezt a számítást és összehasonlítást. Ezzel megérthették, milyen matematikai összefüggés áll fenn a fák mennyisége és a hőmérséklet között.

Kiderült, hogy a fák jelenlétének hatása növekszik a területtel együtt.

Ez azt jelenti, hogy míg egy háztömb esetében egy százalékkal növelt fás terület 0,06 fokkal csökkenti a hőmérsékletet, addig az egész városra nézve az egy százalék fás terület növekedés már 0,18 fokos hűtő hatással bír, vagyis háromszor olyan hatékony lesz.

A vizsgálatok szerint ez annak köszönhető, hogy városi szinten a nagyobb facsoportok együttes hűtőhatása érvényesülhet.

A tanulmány részletes számításai lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy-egy nagyváros esetében összehangolt fásítás hatásait kikövetkeztessék. Baltimore esetében 1 százalékkal növelt fás terület 0,23 fokos hűtő hatással rendelkezik, amennyiben a cél 1,5 fokos hűtés, akkor 6,39 százalékkal kell növelni a fás területeket. (1,5 Celsius-fok körülbelül az, amennyivel egy város melegebb a környezeténél a városi hősziget hatása következtében.)

A kutatók hangsúlyozták, hogy azt is fontos figyelembe venni egy fásításnál, hogy ne csak egyes kiemelt területekre kerüljenek a fák, hanem egyenlő arányban kapják azt a városrészek. Ez részben azért is fontos, mert a zöldfelületek sajnos hagyományosan sokkal kisebb arányúak a szegényebb városrészeken. A szegényebb kerületekben nagyobb a hőség egészségügyi kockázata is, így különösen fontos, közegészségügyi jelentőségű, hogy hol ültetnek fákat egy városon belül.