National Geographic Magyarország

Bár kézenfekvőnek tűnik, most egyáltalán nem a villámlásról van szó.

A villámárvíz kifejezéssel az utóbbi évek során egyre többször találkozhattunk akár az előrejelzésekben, akár a médiában az egyes helyeken történt katasztrófák kapcsán. Bár nincs olyan terület, ahol ne okozna gondot egy hirtelen lezúduló csapadéktömeg, a sivatagokban ezt további problémákhoz vezet: a semmiből minden előzetes figyelmeztetés nélkül hömpölygő sáros áradat érkezhet, a csapadéktól nagy távolságban is.

A jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói a Negev-sivatag villámárvizei kapcsán végeztek kutatást, amelyről az Atmospheric Research folyóiratban számoltak be. A kutatók a légkör elektromosság változásait mérték. Bár a heves esőzések kapcsán gyakori, hogy a csapadék zivatarként, vagyis villámlás-dörgés kíséretében érkezik, jelen esetben nem a kisüléseket, hanem a légköri elektromosság folyamatosan jelen lévő mértékét vizsgálták.

A Mediterráneum keleti részén a téli időszakban gyakran alakulnak ki ciklonok, ezek csapadéka néha a sivatagokat is eléri.

Forrás: Earth Observatory

Bolygónk légkörének állandóan jelen lévő és mérhető elektromos tere van, amelynek tulajdonságait rengeteg esemény befolyásolja, így az időjárás is. Bár az esőzések kapcsán számos mérési, megfigyelési módszer rendelkezésre áll, ezek jórészt távérzékelésen alapulnak és a felhőket mérik.

Az izraeli kutatók a csapadékhullással egy időben zajló változásokat, vagyis a valós csapadékmennyiséget jelző adatokat tárták fel. Az ország területén (és a Földközi-tenger keleti medencéjében, annak környékén) e heves esők a téli időszakra jellemzőek, a ciprusi alacsony nyomáshoz köthetően, az errefelé kialakuló ciklonokban jöhetnek létre. Ekkor érkezik az a csapadék, amely a sivatagi villámárvizeket is okozhatja, de Izraelben az éves csapadék 90 százaléka ehhez a téli időjárási rendszerhez köthető.

A kutatók 2015-2017 között mérték a légkör elektromos térerősségét egy meghatározott sivatagi helyszínen, majd e mérések adatait összehasonlították a meteorológiai mérésekével. Míg tiszta időben 100-200 volt per méter a légköri elektromos térerősség, a csapadék érkezésével ez 2-7 ezerre is felugorhat. Különböző változásokat, térerősség-értékeket tudtak társítani a kutatók a különféle felhőtípusokhoz és ahhoz is, hogy mennyire intenzíven esett az eső éppen.

A mérések azt mutatják, hogy e módszer is igen hasznos lehet a hasonló, villámárvizektől veszélyeztetett területeken a csapadék észlelésére és az érintettek figyelmeztetésére. A térerősség mérése is fontos eleme lehetne azoknak a méréseknek, amelyek alapján az időjárási veszélyekre figyelmeztető közleményeket, riasztásokat kiadják.

Landy-Gyebnár Mónika

#sivatag #villámárvíz