Égi jelenségek 2024. december első felében

Alkonyi holdsarló a hónap elején

Elsején újholdas éjszakánk lesz, ha az időjárás kedvez, használjuk ki a sötétséget! 2-án ugyan már megjelenik az alkonyi égen a 2 százalékos holdsarló, ám látni nem fogjuk, mivel 20 perccel a Nap után lenyugszik.

3-án már van esélyünk az alkonyi sarló megfigyelésére, akkor 1 óra és 20 perc különbség van a két égitest lenyugvása között. A délnyugati égen keressük az 5,8 százalékos sarlót, fél órával napnyugta után már esélyes megpillantani, ekkor 5 fokos magasságban jár. A sarlóhoz optimális időpont a keleti határaink közelében 16:19, Budapesten 16:29, nyugaton 16:41 lesz.

Alkonyi holdsarló Vénusszal, 4-én

4-én a sarló már 11,8 százalékos lesz, és nem egészen 5 fokra felette a Vénusz is ott ragyog majd. A laza együttállás különösen szép látványt nyújt majd a még pirosló alkonyi égen, érdemes e jelenség megfigyeléséhez, fotózásához szép tájat vagy épp városképi elemet keresni, ami tovább emeli a páros esztétikai értékét.

A holdnyugta ideje ezen az alkonyon keleti határainknál 18:13, Budapesten 18:25, nyugaton 18:36 lesz. A sarlót már fél órával napnyugta után érdemes keresni, ekkorra a Vénusz is jól látható lesz már. A Vénusz a sarló után mintegy fél órával nyugszik le.

Itt érdemes kitérni egy izgalmas jelenségre is.

A téli időszak első felében hazánkban gyakori az úgynevezett hidegpárna, vagyis az az időjárási helyzet, amikor köd lepi el a medencét, de kis szerencsével a magasabb hegyeink ebből kilóghatnak.

Ha ilyen helyzet áll fenn, azért is érdemes egy, a ködréteg feletti hegyről nézni a napnyugtát, holdnyugtát vagy épp a Vénusz lenyugvását, mert a légkör e helyzetre jellemző hőmérsékleti rétegződése különös délibábjelenséget produkálhat.

Ennek megfigyeléséhez tiszta horizont szükséges (ez a hidegpárna felett gyakran adott), és valóban jó megfigyelőhely, ahonnan rá is látunk e tiszta horizontra. Az égitestek alakját a légrétegek eltérő fénytörése eltorzítja, hullámossá teszi, vagy épp szeletekre bontja. Ilyenkor kialakulhat a zöld sugár jelensége, amikor a délibábhatás miatt a Nap vagy a Hold lenyugvó (és persze felkelő) alakja felett egy egy-egy pillanatra felvillan egy élénk smaragdzöld foltocska.

Ugyanez a Vénusz esetében is lejátszódik, bár megfigyelni csak nagyobb nagyításban tudjuk, nagyobb teleobjektívvel, távcsővel. Mivel e jelenségek igen rövid idő alatt is sokat változnak, ilyenkor érdemes lehet videózni a holdnyugtát, Vénusz-nyugtát. A zöld szín megjelenésére csak akkor számíthatunk, ha tiszta levegőn keresztül figyeljük az eseményeket, mivel ez könnyen kiszóródik akár pára, akár por vagy más anyag van a légkörben felettünk.

Hold és Szaturnusz 8-án

Az 50 százalékos megvilágítású Hold jobb oldalán 4 fokos távolságban kereshetjük a Szaturnuszt. A kora esti órákban a déli égen, majd a délnyugati-nyugati égen láthatjuk őket. Mivel a távolságuk nő, ezért érdemes inkább még este megfigyelni a laza párost.

Hold-Fiastyúk közeli együttállás, részleges fedés

A Hold és a Fiastyúk égi útja gyakran találkozik, idén volt már hasonló szituációnk – ám most a telihold fogja hazánk egyik felén elfedni a Fiastyúk egyik fényes csillagát, az Atlast. Az ország többi részén csak igen közeli együttállás várható. Mivel mindez a telihold fényében zajlik, szabad szemmel nem fogjuk látni, így érdemes távcsővel megkeresni a Fiastyúk csillagait a Hold mellett.

A jelenség az erős holdfény miatt nehezen is fotózható. Aki a fedésre kíváncsi, annak az ország keleti – délkeleti felére érdemes utaznia. A fedés mintegy 20 percig tart, helyszínenként kissé eltérő időben, Szegeden például 18:48-kor kezdődik, és 19:11-kor végződik, itt az Atlast teljesen elfedi a Hold. Városonként pár perc eltérés lehet az időpontokban. Egerben, ami a fedési sáv nyugati szélén lesz, már csak 10 perces lesz a fedés, Budapestről viszont szinte csak súrolja az Atlas a Hold peremét, itt már nem látni fedést.

Itt a Geminidák maximuma 13/14-én éjjel

A meteorvadászok kedvenc raja a Geminidák, mivel stabil, megbízható, és elég fényes meteorokat is ad. A raj egyetlen problémája sokak számára az, hogy december közepi, így némiképp hűsebb időben lehet élvezni a potyogó meteorokat, mint a nyári Perseida maximumot, cserébe viszont jó hosszú az éjszaka.

Míg egy Perseida-éjszaka este 9 után kezdődik és reggel 4 előtt véget ér a világosság miatt, addig a Geminida-éjszaka délután 5-től reggel 6-ig is élvezhető.

Ehhez persze nem árt valami fűthető hely, ahova időnként bebújik az ember kicsit melegedni – bár lehet, hogy a klímaváltozás ezt a problémánkat is megoldja… A Geminidák az a meteorraj, amelyet még felhők közt is érdemes nézni! (Lásd az alábbi, égboltfigyelő webkamera felvételeiből összeállított videón:)

A Geminidákat már sötétedéstől láthatjuk, korán kel az Ikrek (Gemini) csillagkép közelében lévő radiánsa. Az esti időszakban, míg alacsonyan áll a radiáns, hosszú utat bejáró meteorokra számíthatunk, az éjszaka későbbi időszakában, a zenit közelében járó radiánssal viszony sokkal több meteor jut egünkre.

A maximum éjszakája közepén – ha nem volna Holdunk – akár óránként 130-140 meteort is látni lehetne. Holdfénnyel ezt a számot nagyjából felezni-harmadolni érdemes, így az éjszaka közepén mondjuk 40-70 látható meteor hullhat. Ez is igen szép szám, ahhoz, hogy lássuk, érdemes közvetlen fényszennytől messzebbre húzódni, kimenni a város határán kívülre, de a teliholdas fényviszonyok miatt túlzásokba ne essünk.

A megfigyeléshez ezúttal az legyen a fő szempont, hogy a Hold ne süssön a szemünkbe! Mivel meteorok az égbolt bármely pontján felbukkanhatnak, különösebb jelentősége nincs annak, hova is nézünk. Fotózás esetén azok vannak előnyben, akik nem sajnálják a fényképezőgépüket (meteorozni érdemes tükör nélküli, MILC géppel), ugyanis rövidebb záridőkkel lehet csak dolgozni a holdfény miatt.

A hidegben szükség lehet arra is, hogy ne csak magunkat fűtsük, hanem a fényképezőgépet is – télen amúgy is érdemes fokozottan figyelni a pára lecsapódására. A Geminidák maximuma nem korlátozódik pár órára, így az éjszaka bármely pontján belefoghatunk a megfigyelésbe, de érdemes éjfél körül, amikor magasan jár a radiáns.