Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről

A Mars két egészen kicsike holdja a Phobos és a Deimos, amelyek eredetéről a korábbi elmélet az volt, hogy befogott kisbolygók lehetnek. Azonban néhány éve egy újabb elmélet is született, mely szerint a mi Holdunkhoz hasonlóan egy becsapódó égitestnek köszönhető a létezésük. Olyan elképzelés is van, amely szerint periodikusan változik, hogy gyűrű vagy holdak vannak-e a Mars körül. A legújabb számítások, amelyeket a NASA  ismertetett, némiképp ötvözik a korábbi elképzelések egyes részleteit.

A kutatók szimulációkat végeztek szuperszámítógép segítségével, és arra jutottak, hogy egy, a Mars közelében elhaladó kisbolygót szaggatott darabokra a Mars gravitációja. Az így létrejött rengeteg darabka egy idő után számtalan különböző pályára állt a bolygó körül, és nagyjából a darabkák fele megszökött a Mars körüli pályáról.

Mind a Mars, mind a Nap gravitációs hatásai befolyással voltak azokra, amelyek maradtak, és számos ütközés is lezajlott e darabkák között. Ennek hatására egy csomó, egészen aprócska törmelék képződött a bolygó körüli térben.

E törmelékek azután afféle akkréciós korongként terültek el a Mars körül, és némi idő elteltével e törmelékekből állt azután össze a Phobos és a Deimos, ahhoz hasonló folyamatban, ahogyan a bolygók is keletkeznek.

A kutatók ahhoz, hogy az elképzelés esélyeit kiszámolják, több száz különféle Mars-kisbolygó találkozást szimuláltak. Ezek során különbségek voltak például a két égitest távolságában, a kisbolygó tömegében, tengelyforgásában, sebességében.

A számtalan szimuláció során nagyon sok olyan esetet találtak, amelyekből a Phobos és a Deimos születéséhez megfelelő körülmények adódtak. Az elmélet előnye, hogy nincs szükség igazán nagy kisbolygóra és pláne nem annak becsapódására ahhoz, hogy a két apró holdacska létrejöhessen. A szimulációk eredményéről az Icarus folyóiratban számoltak be.

Jelen tervek szerint 2026-ban indul útnak a Japán Űrhivatal (JAXA) azon űrszondája, amely 2027-es érkezése után a Mars holdjait vizsgálja majd. Az MMX nevű szonda a Phobosból kis mennyiségű mintát is vesz és hazaszállít, ez 2031-re érkezhet a Földre. A helyi mérések, illetve a reménybeli kőzetminta segítségével valószínűleg tisztázni lehet majd, hogy melyik jelenlegi elképzelés helyes a marsi holdak keletkezéséről.