Csendes-óceáni jelenség okozhat zivatart hazánkban

A soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai új tanulmányukban megállapították: a csendes-óceáni El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén, ami több zivatart okozhat Magyarországon – számol be az MTI. Magyarországon már az 1980-as évek óta kísérleteznek villámok által keltett nagyon alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével, 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben kialakuló úgynevezett Schumann-rezonanciákat.

„A mérés még ma is üzemel a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely a világ egyik leghosszabb ilyen adatsorával rendelkező intézet lehet” – mondta Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professzor emeritusa, a csapat tagja. A kutatók a villámtevékenység eloszlásának változását vizsgálták ezzel az adatsorral.

Bemutatták, hogy a Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves időskálákon bekövetkező változásai hogyan tükrözik a globális villámtevékenység átrendeződéseit. A kutatásból az is kiderült, bizonyos esetekben a SR frekvenciák távoli földrészeken (például Dél-Amerikában) kialakuló több száz kilométer kiterjedésű zivatarláncok mozgására is érzékenyen reagálnak.

A felszín és a Földet körülölelő sűrű plazmaréteg (az ionoszféra) egy globális méretű üreget alkot, amelyben a villámok által kisugárzott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon kierősödnek. Ezt a jelenséget hívják első leírójáról Schumann-rezonanciának.

„Lassan tíz éve foglalkozom ezzel a területtel, de még ma is napról napra lenyűgöz, hogy egy magyarországi méréssel képesek vagyunk akár több ezer kilométerre található zivatarokban vizsgálni a villámtevékenységet” – nyilatkozta Bozóki Tamás, a cikk második szerzőjét. „Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevékenységéről, de még ma is számtalan nyitott kérdés vár megválaszolásra, hiszen a villámtevékenység folyamatosan változik a klímaváltozással összefüggésben.

Nem véletlen, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvető klímajellemzőnek minősítette a villámokat, melyek fontos információt szolgáltathatnak a légkör folyamatosan változó állapotáról

– tette hozzá.

„A cikk talán legérdekesebb eredménye, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenő zonális jelenség, az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet” – emelte ki Sátori Gabriella. Bár már az 1990-es évek végén kimutatták, hogy a globális zivatartevékenység észak-déli irányban is mozog az ENSO időskálán, akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét. Mára azonban sikerült megfejteniük.

„Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén. Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hőmérsékletben igen jelentős növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben” – mondta a szakember.

A kutatók következő lépésként azt tervezik, hogy részletesebben vizsgálják meg hazánk elmúlt 30 évének villámtevékenységét, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását. Az eredmények ismeretében jobban fel lehet készülni a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra (például szupercellákra).