Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja

Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti.

Az ÖMKi nemrég frissített országos térképpel, illetve új videóval is segíti a komposztálást.

Mi az a komposzt?

A komposzt megfelelő nedvességű, hőmérsékletű és oxigéntartalmú (aerob) környezetben, szerves anyagok biológiai lebomlásának végeredményeként jön létre. A komposztálódás folyamata során létrejött anyag földszerű, humuszanyagokban és hasznos mikroorganizmusokban gazdag, melyet jellemzően talajjavítóként, tápanyag utánpótlás céljából és termesztőközegként hasznosítják.

Előállításához számos alapanyag és módszer alkalmazható, beszélhetünk például

• növényi eredetű alapanyagokból létrehozott zöldkomposztról,
• komposztált állati trágyáról,
• gombatermesztésből megmaradó gombakomposztról,
• giliszták segítségével előállított vermikomposztról (más néven gilisztahumuszról)
• vagy a folyékony települési szennyvíz üledékéből – szigorúan szabályozott módon – előállított szennyvíziszap-komposztról, ez utóbbit ökológiai gazdálkodásban nem lehet felhasználni.

Elterjedt a komposzttea használata is, amit az előállított komposztból kiindulva, a benne lévő egyes mikrobák felszaporításával készítünk vizes közegben. Segítségével így nagyobb területre lehet a talaj számára hasznos mikrobiológiai szervezeteket (pl. gombákat, baktériumokat) kijuttatni.

Sokoldalú anyag

Kevés olyan sokoldalúan felhasználható anyag van a növénytermesztők kezében, mint a komposzt. Használatát mind a talajunk, mind a növényeink meghálálják, kijuttatása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és pezsdíti a benne lévő esszenciális talajéletet.

Komposzttal javítható a talaj szerkezete és vízmegtartó képessége, a növények számára pedig tápanyag-utánpótlást nyújthat, de akár a növényvédelemben is szerepet játszhat.

A kertészek ágyások kialakítására, talajuk frissítésére, mulcsolásra is használhatják, de az érett, rostált komposzt tőzegmentes palántanevelő közegnek is alkalmas.

„Az ideális ültetőkeverék jó vízmegtartó képességgel rendelkezik, kémhatása kiegyenlített, porózus, biológiailag aktív, azaz a »jó« mikroorganizmusok túlsúlya jellemzi, kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú, valamint mentes a különböző károsító szervezetektől és idegen anyagoktól. A kísérleteinkben vizsgált zöldkomposztok, különösen a lombkomposzt úgy tűnik, megfelel ezeknek az elvárásoknak. Mindemellett lokális, könnyen beszerezhető és olcsó alapanyag, amelynek előállítása nem káros a környezetre” – mondta Gyöngyösi Emese, az ÖMKi projektvezető kutatója.

Az ÖMKi talaj világnapjára megjelent videójában Víg Vitália talajökológus mutatja be a kertjében alkalmazott komposztálási rendszereket. Kiskerttulajdonosokat és gazdákat egyaránt arra ösztönöz, hogy bátran vágjanak bele a komposztálásba és a komposzthasználatba.

A komposztálást kisléptékben is érdemes elkezdeni, akár egyedül, akár közösségben. Az üzemi komposztálás – amely során semmilyen természetidegen folyamat, beavatkozás nem történik, egyszerűen a nagyságrend, a folyamat szervezettsége és a gépesítés miatt nevezik így – emellett az árutermelő kertészek igényeit is kielégíti.

Az ÖMKi komposzt térképén azok a komposzttelepek találhatóak meg, ahol kizárólag lakossági és közterületi gyűjtésből, esetleg más növényi termékek (pl. törköly) feldolgozásából származó anyagokból készülő komposztot állítanak elő. A gyűjteményben csak olyan telepek kapnak helyet, amelyek a NÉBIH nyilvántartásában szerepelnek, és a termékük rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel.

„A térképen jól látszik, hogy egyes országrészekben még kevés a zöldkomposztot előállító és értékesítő üzem, holott azt érzékeljük, egyre nagyobb az igény a jó minőségű, nagy mennyiségű komposztra” – mondta Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának vezetője. „Az elérhető mennyiség növelése mellett a minőségre is érdemes koncentrálnia a már működő telepeknek. A műanyag-szennyeződés például kritikus lehet a végtermékben” – tette hozzá.

A kertben termelődő zöldhulladék műanyag zsákos elszállíttatása helyett arra bíztat mindenkit a kutatóintézet, hogy vágjon bele a komposztálásba, és hasznosítsa a komposztot a talaj éltetésére. Akinek nem áll még a megfelelő mennyiség rendelkezésre, annak gyors segítségül szolgálhatnak az ÖMKi komposzt térképének friss adatai.