Ez is hozzájárult a tavalyi év rekord melegéhez

Az Alfred Wegener Intézet számolt be arról a kutatási eredményről, amelyben a 2023-as év rekord melegéhez hozzájáruló tényezőt azonosítottak. A rekord meleg, számtalan hőhullám és más, jól ismert extrém tényező a 2023-as évben még annál is több volt, mint amelyre az ismert okok alapján, beleértve az emberi tevékenységet is, számítani lehetett.

Figyelembe vették az El Niñót, a vulkánkitöréseket és más természetes hatásokat – ezek, az emberi hatásokkal együtt, összességükben a felmelegedés legnagyobb részét megmagyarázták. Volt azonban egy 0,2 Celsius-fokos eltérés, amelyre nem találtak magyarázatot. A kutatók most találtak egy lehetséges okot: egy bizonyos felhőtípus előfordulása csökkent, így több energiát nyel el a bolygónk.

Az El Niño hatásán, valamint az emberi eredetű üvegházgázok miatti hosszú távú melegedésen felül számos további tényezőt is figyelembe vettünk

– magyarázta a kutatást vezető Dr. Helge Goessling. „Például a megnövekedett naptevékenységet, egy vulkánkitörésből származó nagy mennyiségű vízpárát, és a kevesebb légköri aeroszol-részecskét. Azonban, ha mindezen tényezőket összeadjuk, még akkor is hiányzott 0,2 Celsius-foknyi melegedés oka.” A klímakutatók között most ez a 0,2 fokos eltérés a legintenzívebb viták tárgya.

Az okok feltárásához a kutatók egyrészt a NASA által készített műholdas megfigyeléseket, másrészt az ECMWF elemzéseit (ebben mérési adatok és modellezés együttese szerepel) vesézték ki. Mindkét adatsor azt mutatta, hogy a 2023-as évben volt a legalacsonyabb a bolygó albedója 1940 óta. Az albedó azt írja le, hogy a beérkező napfény hány százalékát veri vissza a bolygónk – a jégtakaró, a felhőzet és minden egyéb felszíni tényezője révén. Ez az alacsony albedó már meg tudná magyarázni, miért volt az a 0,2 Celsius-fokos melegedés, amelynek eddig nem látszott az oka.

Az albedónk az 1970-es évek óta csökken, részint annak köszönhetően, hogy az északi sarkvidéki hó és jég olvad, 2016 óta ehhez a déli sarkvidék jegének csökkenése is csatlakozott. Azonban a számítások szerint az összes csökkenés mindössze 15 százalékát teszi ki a sarkvidékek változása, a maradékot a bolygó többi régiója hozza össze. A kutatók most kiszámolták, hogy amennyiben nem csökkent volna 2020-tól fogva a tapasztalt mértékben az albedó, akkor 0,23 Celsius-fokkal kevésbé meleget mérhettünk volna 2023-ban.

A legnagyobb mértékben ehhez az alacsony szinteken lévő felhőzet csökkenése járult hozzá, a trópusi és az északi mérsékelt övi régiókban. Annak pedig, hogy az alacsony szintű felhőzet csökkent, különös jelentősége van. A magasabb szinteken lévő felhőzet nemcsak kifelé veri vissza a napsugárzást, hanem a földfelszín felől érkező hősugárzást is visszatartja, fokozva ezzel az üvegházhatást.

Ha kevesebb a magas szintű felhőzet, akkor kevesebb meleget is tart benn, vagyis hiányukkal mind a hűtő, mind a fűtő hatás elveszik. Amennyiben az alacsonyan lévők csökkennek, akkor viszont kizárólag a hűtő hatást veszítjük el, vagyis fokozódik a felmelegedés.

Annak, hogy ezek az alacsonyan képződő felhők eltűnnek, annak is emberi oka van, azonban ezúttal egy szükséges változáshoz köthetők. A tengeri közlekedésben használt üzemanyagokat szabályozták, és már kevesebb aeroszolt hagynak maguk után a hajók. Ez azzal jár, hogy a levegőben korábban megvolt, a hajók üzemanyag-égéstermékéből eredő kondenzációs magok, amelyekre a pára kicsapódhat, hiányzik. Enélkül tisztább lett a levegő – e lépésre nagyon nagy szükség volt – ám sajnálatos mellékhatása, hogy kevesebb felhő is alakulhat így ki.

A kutatók hozzátették, hogy ezen felül maga a felmelegedés is csökkenti ezeknek a felhőknek a kialakulását. Ez utóbbi pedig azzal is jár, hogy tovább gyorsul majd a felmelegedés.