Egyre zöldebb az Antarktiszi-félsziget

A Landsat műholdak 35 évi megfigyelési adatait elemezte nemrégiben egy kutatócsoport, az Antarktiszi-félsziget régiójának színeit vizsgálták. Arra jutottak, hogy az 1986 óta eltelt évek során közel 14-szeresére nőtt a növényzettel borított rész nagysága.

Az antarktikai növényzet gyakorlatilag mohát jelent, mindössze két virágos növény él a déli kontinensen. Vannak sok száz éves mohatelepek is, amelyek a zord körülmények közepette csak rendkívül lassan gyarapodnak.

Ezeknek csak a felső néhány centis rétegük zöld, alatta az évszázadokkal korábban fejlődött rétegek találhatóak. Vannak azonban gyorsan növekedő mohafajok is – ezek kezdik uralni az Antarktiszi-félsziget ökoszisztémáját. Az átalakulás egyre jobban látható, és kérdéses, mit tartogat a jövő a térség számára.

A Landsat felvételek alapján a növényzettel borított terület az Antarktiszi-félszigeten 1986-2021 között 0,86 négyzetkilométerről 11,95 négyzetkilométerre növekedett. Ez méretben nem sok, azonban arányában már elképesztő növekedést jelent. A növekedés 2016-tól gyorsult fel, attól az időtől fogva, amikor a régió felmelegedése szintén felgyorsult.

A minden év márciusában végzett műholdas megfigyelések a növénytakaró kiterjedését és sűrűségét (azt, hogy mennyire dús) megmutatják az NDVI nevű mérőszámmal. A márciusi időpont az éves vegetációs időszak végét jelenti, vagyis ekkorra elérte a növényzet az aktuális évi legnagyobb várható kiterjedését. Különösen a Déli-Shetland-szigeteken, illetve a növényzet déli határát jelentő régióban, az Antarktiszi-félsziget nyugati felén volt jelentős a növényzet gyarapodása.

A kutatók egy korábbi felmérés során a moha növekedésének ütemét vizsgálták. Ez azt tárta fel, hogy az elmúlt 50 évben gyorsult fel a moharétegek vastagodása, ez pedig azt jelzi, hogy a klímaváltozáshoz köthető a folyamat.

Az Antarktiszi-félsziget a bolygónk egyik leggyorsabban melegedő pontja, és a legtöbb itteni gleccser is visszahúzódóban van. A növényzet térnyerése párhuzamos a tengerjég csökkenésével is, ez pedig egybeesik a régió légkörzési rendszerében tapasztalható változással, ami a melegebb, nedvesebb időjárást is hozza.

A kutatók attól tartanak, hogy a mohák terjedése miatt nőni fog a talaj kialakulása is, ahol pedig talaj lesz, ott más, behurcolt növények is képesek lesznek megtelepedni. Ez pedig a kényes sarkvidéki ökoszisztéma egyensúlyának felborulását eredményezi. Az antarktikai területeken több száz moha, májmoha, zuzmó és gomba él, ám mindössze két virágos növény lakja a déli kontinenset (egy szegfűféle, a Colobanthus quitensis és egy fűféle, a Deschampsia antarctica).

Az idegen növények behurcolását az emberi jelenlét, így a turizmus is fokozza. A kutatócsoport következő feladata az lesz, hogy a műholdon észlelt növekedés helyszíneit felkeresi, s feltárja, milyen növények számára váltak kedvezőbbé az életkörülmények az Antarktiszi-félszigeten.