Bernadett, Simon, Zenkő2025. február 18., kedd
Föld

Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?

2025.01.19.Lajtár Lili
National Geographic Magyarország

Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.

Forrás: Pixabay

A témához kapcsolódó hírek szinte folyamatosan szembejönnek velünk, se szeri, se száma a nemzetközi és hazai, magán, illetve állami fatelepítési kezdeményezéseknek, legyenek azok kisebb léptékűek vagy egész erdőségekre fókuszálók.

Jelenleg a bizonyítottan működőképes és gazdaságosan megvalósítható szénmegkötési módszer az, ha a szenet növények biomasszájában tároljuk.

A növények a fotoszintézis folyamata során vízből és szén-dioxidból oxigént és szerves anyagokat állítanak elő, a szén-dioxidot pedig a környező levegőből veszik fel. A légkörben található CO2 mennyiség az adott fényminőség és erősség mellett határozza meg a fotoszintézis folyamatának hatékonyságát és eredményességét. A növények a gázcserét fajtól függően a levelek alsó felén, a levélfonákon vagy a levél mindkét oldalán végzik a gázcserenyílásokon keresztül.

A növényeknek természetesen egyéb anyagokra is szükségük van az élethez, a növekedéshez. A légkör emelkedő szén-dioxid-szintje a legtöbb növény fejlődését elősegítheti, sőt kertészeti kultúrákban fedett termesztőberendezésekben, így a fóliasátrakban és üvegházakban már évtizedek óta használatos a szén-dioxid szintjének emelése az erőteljesebb növekedés, virágképzés, terméshozamok elérése céljából.

Manapság 400 ppm körül alakul a légköri koncentráció, ugyanakkor a fólia és üvegházakban termesztett haszonnövényeink szintje 900 és 1100 ppm között ideális. Az extra szén-dioxid megnövekedett tápanyagigénnyel társul, ezért elengedhetetlen a kalcium, a magnézium és a nitrogén bevitele. Tehát a globálisan emelkedő légköri CO2 globálisan igényli az említett mezo- és makroelemeket (Ca, Mg, N), ezt pedig semmiképpen sem szabad hosszú távon szem elől téveszteni.

A klímaváltozás őket is fenyegeti

Miközben zajlik a fotoszintézis, a növények által elnyelt extra szén egy része a fába vagy a talajba kerül, ahol évtizedekig el van zárva a légkörtől. Az éghajlatváltozás azonban aszályokat, áradásokat és tüzeket is okoz sok egyéb hatás mellett, amelyek mindegyike veszélyezteti a növények életben maradását.

Mi több, kimutatták, hogy a magas hőmérséklet növényfajtól függően elfojtja a fotoszintézisben részt vevő kémiai folyamatokat, például gátolja azokat az enzimeket, amelyek a szén-dioxidot a cukrokhoz kötik.

Tehát míg a szén-dioxid segíti a növények növekedését, a légkörben lévő extra szén-dioxidnak viszont más közvetett hatásai is vannak – így az emelkedő hőmérséklet –, amelyek miatt a károk végül meghaladhatják az előnyöket. Az emelkedő hőmérséklet károsan befolyásolhatja a fotoszintézis hatékonyságát, amely kevesebb szén megkötését eredményezi, így végső soron fékként jelenik meg a folyamatban.

Forrás: Pixabay

Sajnos a növények környezeti adaptációja (alkalmazkodóképessége) időben lassabb, mint az állatvilág szereplői esetében, de például a különféle növényi hormonjaik egyensúlyának megváltozásával végül is „naprakészeknek” tekinthetőek a környezetükben bekövetkezett változásokra adott válaszaik tekintetében. Ezek hatására különféle kémiai átalakulások indulnak el bennük.

Azonban ehhez a történethez az is hozzátartozik, hogy a környezeti változások hatást gyakorolnak például a sejtek osztódására is, mely változások végül megjelennek az utódaik génállományában, létrehozva egy új irányt a faj túlélési „gyakorlatában”, így válaszolva a környezeti kihívásokra.

Az eredményes szénmegkötés elérése érdekében történő növénytelepítés kapcsán érdemes lehet a lombhullató fákon kívül számításba venni az örökzöldeket, vagy éppen a pázsitfűfélék ( Poaceae) családjába tartozó örökzöld bambuszokat, hiszen ezen növénycsoport jobb szénmegkötő, mint az ugyanolyan tömegű lombhullató faállomány.

Szerteágazó probléma

És, hogy miért is fontos például a talaj kalcium, magnézium és nitrogén tartalékainak nyomon követése?

A csökkenő nitrogénszint befolyásolja a növények szén-dioxid-megkötő képességét a légkörből. Hatást gyakorolt és gyakorol a rovarok csökkenő faj- és egyedszámára, beindítja többek között a sáskajárást, viszont összességében nézve az egyik felelőse a rovarvilág utóbbi évtizedekben tapasztalható összeomlásának.

A csökkenő nitrogénszint pótlására nem feltétlenül jó megoldás a nitrogén kijuttatása a szántóföldekre, mert a csapadékkal és öntözéssel kimosódó nitrogén a folyókban, patakokban, tavakban eutrofizációhoz vezet, azaz előidézi az algavirágzást, és többek között tömeges halpusztulást okoz. Egy 2017-ben készített tanulmány szerint jelenleg ötször nagyobb mennyiségben állít elő az emberiség nitrogént, mint 60 éve.

Az ivóvíz magas nitrogénszintje a bélrákkal vagy éppen a vetéléssel mutat összefüggést, csecsemők számára pedig többnyire végzetes lehet. A talaj kalciumszintje szintén kapcsolatot mutat az emelkedő légköri szén-dioxiddal és a talajt elérő csapadék mennyiségével, a növényzet talajban történő légzésének következményeként. A magnéziumhiány okozta káros hatásokat pedig csak tovább erősíti az emelkedő légköri CO2 szint, szembetűnő eredménye a növények csökkenő biomassza termelése.

Látható, hogy egy-egy felmerülő kérdésre érkező válasz mennyi további új kérdést vet fel, ez a végtelen spirál pedig vélhetően soha nem lesz teljesen megismerhető. Azonban nem szabad csüggedni, az emberiségnek továbbra is csak annyi a dolga, hogy rendületlenül törekszik a világot megismerni, mint ahogy eddig is tette.

Latin-Amerikára mutatnak Norvégia kék évgyűrűi

Latin-Amerikára mutatnak Norvégia kék évgyűrűi

A skandináv fák és cserjék bizonyos években igen rosszul fejlődtek, amelynek nyomát az évgyűrűk jelzik.

Sosem mértek ilyen meleg januárt

Sosem mértek ilyen meleg januárt

Folytatódott az elmúlt hónapok extrém meleg trendje.

Égi jelenségek 2025. február második felében

Égi jelenségek 2025. február második felében

Holdmentes kora esték, ragyogó téli csillagképek, együttállások, bolygók várnak az églesőkre február második felében.

Kis piros pontok rejtélyét oldották meg

Kis piros pontok rejtélyét oldották meg

A James Webb-űrteleszkóp eddig nem ismert galaxistípust fedezett fel, a kis piros pontnak (LRD) nevezett objektumok a korai univerzum képviselői.

Nem a Laacher See kitörése okozta a fiatalabb dryas lehűlését

Nem a Laacher See kitörése okozta a fiatalabb dryas lehűlését

A mintegy 12900-11700 évvel ezelőtti időszak a jégkor végi felmelegedést megszakító hőmérsékleti visszaesés volt, amelynek eredete mindmáig rejtély.

National Geographic 2025. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

22 200 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket