Ezért olyan veszélyes a városi tűzvészek füstje

A klímaváltozással szélsőségesebbé váló időjárás, a hosszasabb aszályos időszakok adnak lehetőséget az olyan tűzvészek kialakulásához, mint a 2025. január első felében Los Angeles környékét és a város egyes kerületeit pusztító. Bár Kalifornia egyes részei a jégkor vége óta rendszeresen lángba borulnak, a modern kor tüzeiben már nem csupán a száraz növényi maradványok égnek el. A Scientific American vizsgálta meg, miért is oly veszélyesek a városokban dúló tűzvészek, ami a füstjüket illeti.

Egy erdőtűz vagy bozóttűz során is rengeteg egészségre káros anyag kerül a légkörbe, nagyrészt korom, és persze a növényekből származó szerves molekulák. Azonban egy városban nemcsak fák és cserjék, vagy száraz avar kapnak lángra, hanem az ember alkotta építmények, tárgyak is, amelyek alkotóelemei a növényi égéstermékeknél is károsabbak. Ráadásul a városok terjeszkedésével egyre hosszabbá válik az a határvonal is, ahol a természet és a város találkozik, s ahol a tűz átterjedhet a településekre.

Az is könnyebben előfordulhat, hogy az emberhez köthető a tűz kipattanása, egy óvatlan szikra révén. Kaliforniában plusz veszélyt jelentenek az elektromos távvezetékek is, amelyek a viharos szélben szintén képesek lángra lobbantani a száraz növényzetet.

A tűzvészekben gyakran érintett területek lakói – így a kaliforniaiak is – már jól ismerik azt a látványt, amit a levegőben terjengő füst okoz, köszönhetően annak, hogy egyre gyakrabban lobbannak lángra e tájak. Az e helyszíneken szolgálatot teljesítő tűzoltók körében a vezető halálok is e füsthöz köthető rákos megbetegedés, amely jóval gyakoribb náluk, mint az átlagos népességben.

Ez jórészt a belélegzett légszennyező anyagoknak, a 2,5 mikronnál apróbb (PM2,5) szemcséknek köszönhető, amelyek mélyen bejutnak a szervezetbe. Persze nemcsak a tűzoltókéba (bár minden kétséget kizáróan a sokszorosát kapják, mint a lakosság), hanem mindenkiébe, akit a füst elér.

Egyelőre nem világos, hogy miért, de a tüzekből származó PM2,5 szemcsék káros hatása akár tízszerese is lehet a más forrásból származóknak. A szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy a füstben számos mérgező anyag is van.

A lakott területeken házak, azok szigetelő anyagai, festékek, vízzárók, műanyagok, autók és üzemanyagaik, különféle vezetékek és mindenféle olyan holmi is lángra kap, amelyből további mérgező illó vegyületek szabadulnak fel. Egy 2023-as kutatás szerint a városi tűzvészekben egyes mérgező vegyületekből ezerszer nagyobb mennyiség került a füstbe, mint a normál erdőtűz esetén.

Az, hogy mi jut a levegőbe, két dologtól függ: mi is volt, ami elégett, illetve attól, hogy lángolt, vagy parázslott-e az adott tárgy. További fontos tényező az is, hogy mennyi ideig marad a levegőben a füst – mivel a napfény ultraibolya sugarai hatására a füstben további reakciók is lejátszódnak. Ezt a légszennyezéssel foglalkozók jól ismerik, a nyári, fotokémiai szmog másik neve pont Los Angeles-típusú szmog, mivel itt figyelték meg legelőször, sok évtizeddel ezelőtt, az autóforgalom miatt.

Ez azt jelenti, hogy a tűzben keletkezett és felszabadult vegyületekből másodlagos szennyező vegyületek is képződhetnek. A tűzben, füstben képződött mérgező vegyületek egy része kiülepedve, a tereptárgyakra kirakódva helyben marad, ez azután a tűzvészt követően további szennyezőforrást jelenthet és akár az ivóvízbázist is elszennyezheti.