Sosem mértek ilyen meleg januárt

Folytatódott az elmúlt hónapok extrém meleg trendje.

Az Európai Unió Copernicus éghajlatfigyelő programja szerint 2025 januárja volt a valaha mért legmelegebb első hónap – olvasható az MCC közleményében. Az adatok alapján a 13,23 Celsius-fokos átlaghőmérséklet 2025 januárjában 1,75 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél. Ezek az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a csendes-óceáni negatív ENSO anomália, azaz a La Niña jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
Az extrém intenzív melegedés folytatódásának több oka is lehet:
- az éghajlati rendszerben történő változások már nehezen csillapíthatók,
- folyamatos az üvegházhatású gázok kibocsátása, különösen Kína esetében még mindig nagy a növekedés,
- a melegedés miatt növekszik a légköri vízgőz mennyisége, ami fokozza az üvegházhatást,
- a trópusi mocsárterületekről egyre több metán szabadul fel, amely 29-35-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid,
- az óceánok jelentős része 2-4 Celsius-fokos pozitív anomáliát mutat,
- az Északi-sarkvidéken a tél szokatlanul meleg,
- a déli sarkvidéket körül ölelő hideg cirkumpoláris áramlat gyengébb, mint az elmúlt 30 évben.
Ezzel a hőmérsékleti rekorddal 2025 januárja a 18. lesz az elmúlt 19 hónapból, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet.
Amennyiben a hőmérséklet-emelkedése a következő években a mostani gyorsasággal folytatódik, akkor közel biztosra mondható, hogy 2035 után megtörténik a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték tartós átlépése, legkésőbb a 2050-es évtized elejére pedig már a 2 Celsius-fokot is elérjük.
Mivel Magyarországon a melegedés intenzitása a globális átlag közel kétszerese, a folyamat itthon még szembetűnőbb lenne.
Az 1,5 és 2 Celsius-fokos melegedés közötti különbség klímaszempontból jelentős, a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés sokkal bonyolultabb következményekkel járna. A hatások közé tartozik az extrém időjárási események gyakoriságának szélsőséges növekedése, ez hazánkban többek között intenzívebb, hosszabb és több hőhullámokat jelent.