Sosem mértek ilyen meleg januárt
Folytatódott az elmúlt hónapok extrém meleg trendje.
Az Európai Unió Copernicus éghajlatfigyelő programja szerint 2025 januárja volt a valaha mért legmelegebb első hónap – olvasható az MCC közleményében. Az adatok alapján a 13,23 Celsius-fokos átlaghőmérséklet 2025 januárjában 1,75 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti szintnél. Ezek az eredmények szertefoszlatták azokat a reményeket, hogy a csendes-óceáni negatív ENSO anomália, azaz a La Niña jelenség megszakítja a csaknem két éve tartó rekordhőmérséklet-sorozatot.
Az extrém intenzív melegedés folytatódásának több oka is lehet:
- az éghajlati rendszerben történő változások már nehezen csillapíthatók,
- folyamatos az üvegházhatású gázok kibocsátása, különösen Kína esetében még mindig nagy a növekedés,
- a melegedés miatt növekszik a légköri vízgőz mennyisége, ami fokozza az üvegházhatást,
- a trópusi mocsárterületekről egyre több metán szabadul fel, amely 29-35-ször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid,
- az óceánok jelentős része 2-4 Celsius-fokos pozitív anomáliát mutat,
- az Északi-sarkvidéken a tél szokatlanul meleg,
- a déli sarkvidéket körül ölelő hideg cirkumpoláris áramlat gyengébb, mint az elmúlt 30 évben.
Ezzel a hőmérsékleti rekorddal 2025 januárja a 18. lesz az elmúlt 19 hónapból, amikor a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet.
Amennyiben a hőmérséklet-emelkedése a következő években a mostani gyorsasággal folytatódik, akkor közel biztosra mondható, hogy 2035 után megtörténik a 1,5 Celsius-fokos küszöbérték tartós átlépése, legkésőbb a 2050-es évtized elejére pedig már a 2 Celsius-fokot is elérjük.
Mivel Magyarországon a melegedés intenzitása a globális átlag közel kétszerese, a folyamat itthon még szembetűnőbb lenne.
Az 1,5 és 2 Celsius-fokos melegedés közötti különbség klímaszempontból jelentős, a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés sokkal bonyolultabb következményekkel járna. A hatások közé tartozik az extrém időjárási események gyakoriságának szélsőséges növekedése, ez hazánkban többek között intenzívebb, hosszabb és több hőhullámokat jelent.
Szél formálta csodavilággal vár Utah rózsaszín homoktengere
A kék égbolt, a lazacvörös színű homokdűnemező és a méregzöld borókafenyők bámulatos kontrasztja fogadja a látogatót a Utah állambeli Coral Pink Sand Dunes Állami Park területen. Gáspár Kata írása, a Vadregényes Amerika című sorozatunk legújabb része.
Ketyegő antarktiszi bomba: milyen veszélyeket rejt a Thwaites-gleccser?
Az előrejelzések alapján már 2026-ban elvesztheti keleti jégselfét a Végítélet-gleccserként is emlegetett Thwaites-gleccser.
Túlbetonozva: magunkat sodorjuk veszélybe a sok beépítéssel
Nap mint nap látjuk magunk körül az új utakat, parkolókat, lakóparkokat és ipari csarnokokat. Bár a fejlődés jeleként is értelmezhetők, mégis észrevétlenül tűntetik el azokat a termőföldeket és természetes területeket, amelyek az életünket fenntartják. A beton és az aszfalt terjedése nemcsak a tájat alakítja át: fokozza az aszályokat, a villámárvizeket és a hőhullámokat is. Ahogy egyre több zöldfelületet veszítünk el, úgy válik saját víz- és élelmezésbiztonságunk sérülékenyebbé. A kérdés már nem az, hogy építkezünk-e, hanem az, hogy meddig tehetjük ezt következmények nélkül. Schaffhauser Tibor és Sipos Vera írása.
Évezredek óta ragyognak az égen a halójelenségek
Egyre jobban eluralkodik a meteorológiai és légköroptikai jelenségek kapcsán a mesterséges eredetre célzó, konteós kommentek sokasága, holott ilyen jelenségek sok évszázada, évezrede is voltak.
Ez volt minden idők legpusztítóbb El Niñója
A szakértők attól tartanak, hogy az előttünk álló El Niño is igen erős lehet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
