Simábbá vált a sarkvidéki jég

A sarkvidéki tengerjégről az ember azt hinné, hogy végeláthatatlan, mozdulatlan síkságot alkot, azonban ez igen távol áll a valóságtól. A hatalmas jégmezők alatt tengeráramlatok mozognak, és sodorják magukkal a hátukon hordott jeget.

A mozgó jégtáblák közt időnként hosszúra nyúlt hézagok alakulnak ki, másutt torlódás következik be és egymásra tolulva sok kilométeres hátságokat alakítanak ki. Aki olvasott sarkvidéki útleírásokat, annak jól ismert ez a helyzet, ez a sarkvidéki jég természetes állapota. Ezek a jéghátságok kissé hasonlóak ahhoz, amiket a befagyott Balaton jégtorlaszain  is láthatunk, azonban sokkalta nagyobb méretűek és kiterjedésűek.

Egy nemrégiben a Nature Climate Change folyóiratban publikált kutatásban arra jutott egy német vezetésű kutatócsoport, hogy sokkal ritkábbá váltak ezek a jéghátságok, vagyis simább lett a jégfelület az elmúlt 3 évtizedben, s ezzel gyorsabbá vált a jég mozgása. A kutatást az EOS földtudományi hírportál ismertette. Fontos tudni, hogy e hátságokat a több éves jégtáblák hozzák létre.

A jéghátságok esete nagyon hasonló a jéghegyekéhez, amit a felszínen látunk, az a kisebbik részük, az összetorlódott jég zöme a felszín alatt található. Emiatt a jégtörő hajók képtelenek átvágni rajtuk, mert nem tudják a mélybe nyúló gyökerüket kettészelni. Az efféle hátságok azonban otthont adnak a sarkvidéki élővilágnak – a sima jéghez képest jóval nagyobb felületük, valamint a mélyben miattuk kialakuló turbulens viszonyok rengeteg élőlény számára jelentenek alkalmas körülményeket.

A jéghátságok nem egyszer igen sűrűn állnak egymás után, pár száz méterenként található egy, komplex rendszert alkotva. A kutatók most arra jutottak, hogy mind a jéghátságok száma, mind pedig azok mérete csökken. Ez amiatt lehet így, mert a tengerjég rövidebb élettartamú, és így nem tud elég hosszú ideig fennmaradni a hátságok kialakulásához.

A tengerjég többféle korú lehet. Manapság az egy évnél fiatalabb teszi ki a legnagyobb részét, ez nagyjából az a terület, amelyen nyáron megolvad, majd ősszel újra megfagy a víz, itt a jég 10-40 centis lehet csupán. A legidősebb jég több éven át hízhatott anélkül, hogy megolvadt volna, ebben van 5 évet meghaladó korú jég is, ez akár 4 méter vastag is lehet.

Ez jelenti a sarkvidéki jég legerősebb, legtartósabb részét. Egészen az 1990-es évek közepéig a több éves jég volt az uralkodó az északi sarkvidéken, ám azóta rendkívüli mértékben megcsappant az öreg jég aránya.

A kutatók becslései szerint bármely adott pillanatban több százmillió jéghátság lehet az északi sarkvidéki tengerjégen, azonban a vizsgálatok szerint ezek száma évtizedenként 4 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy 30 év alatt 12 százalékkal lett kevesenn jéghátság, ez pedig igencsak jelentős veszteség.

Emellett maguk a hátságok egyedi méretükben is kisebbekké váltak. „Amikor az összer öreg tengerjég odalesz, akkor csak az évszakos jégborítás marad, ezen is kialakulnak ugyan az alap jéghátságok, de el is olvadnak azután” – magyarázta Thomas Krumpen, a kutatás vezetője.

Némiképp furcsa is a kutatás eredménye. Az egy éves jég, mivel még vékony, könnyebben töredezik, és így könnyebben is hozza létre a hátságokat. A számítások szerint a fiatal jég hátságaiból négyszer annyi jön létre, mint az öreg jégéből. Azonban, mivel az öreg jég nagy léptékben olvad, így évente több jéghátság vész oda, mint ahány új kialakulhat.

Az is különös eredménynek bizonyult, hogy gyorsabban tud mozogni a jégtömeg, mint korábban, a becslések szerint évizedenként mintegy 10 százalékot gyorsult. Ez amiatt ellentmondásos, mivel a jéghátságok afféle vitorlaként szolgálnak a szélnek (a vízbe lógó részük pedig a tengeráramlatoknak). Ez alapján a józan ész azt diktálná, hogy e vitorlák nélkül lassabban fog megmozdulni a tengerjég – a mérések azonban ezzel ellentétes eredményt mutattak. Valószínűleg az állhat a háttérben, hogy maguk a tengeráramlatok is felgyorsultak, de a valós folyamatok sokkal komplikáltabbak lehetnek ennél.

Mivel az elmúlt évtizedekben rengeteget változott az északi sarkvidéki tengerjég, egyre nehezebb dolguk is van a kutatóknak, ha összehasonlításokat szeretnének tenni. Lassan teljesen eltűnik az a régi jég, amivel még össze lehetne vetni a mostanit, épp ezért igen nehéz azt előrejelezni, hogy mi várható a jövőben.

Egyelőre úgy tűnik, a kisebb jéghátságok a laposabb felülettel a gyorsabb olvadást is elősegítik, emellett a sarkvidéki algák élettere is átalakul emiatt. Az algák létszáma pedig beleszól az egész sarki táplálkozási láncba. Nem lehet tudni, miféle jövő vár az északi sarkvidék tengeri jégmezőire, de az biztos, hogy a változások igen gyorsak.