Fantomsziget jelent meg a Kaszpi-tengeren

A Kaszpi-tenger térsége az egyik legkorábban felismert szénhidrogén-lelőhely bolygónkon, a terület geológiai múltjának köszönhetően. A természetes feltöréseket évezredek óta ismeri az ember, és már az 1800-as évek közepén működtek olajkutak Baku környékén (a világ első fúrt olajkútja itt született).

A 19. század második felében azután befektetett itt számos neves személy, így a Nobel-fivérek, vagy a Rotchild-család, de a mai BP elődje is kutakat, csővezetéket, finomítót épített errefelé. Ebben az időszakban még orosz, cári felségterület volt, ám később, a kommunista forradalom után a függetlenségét épp csak kikiáltó Azerbajdzsánt bekebelezte a Szovjetunió.

A második világháborúban a régió olajának kulcsszerepe volt, de a kaszpi olajkincsre fájt Hitler foga is, emiatt zajlott a híres sztálingrádi csata is. Ennek az olajnak köszönhető a mindmáig tartó békétlenség a régióban.

Vannak azonban a szénhidrogénkincsnek kevésbé ártalmas jelenségei is. Ilyen az iszapvulkánok tevékenysége is – bár a név kissé megtévesztő lehet, ezek az objektumok csak alkatilag hasonlítanak a vulkánokhoz. A kis kúpokból nem kőzetolvadék, hanem folyékony iszap tör fel, a mélybeli nyomás hatására. Bár ez a jelenség is lehet veszélyes az emberéletre, alapvetően azonban egy nagyon barátságos, sőt, sokak által gyógyhatásúnak vélt dologról van szó.

Az iszapvulkánok ugyanúgy építkeznek, ahogy egy „hagyományos” vulkán is, a felszínre jutó iszap megszilárdulva növelheti a kúpokat. Ha egy ilyen iszapfeltörés a tenger fenekén zajlik, akkor szigetet is létrehozhat időnként, pont úgy, ahogy a vulkánok is. Egy ilyenről számolt be az Earth Observatory  nemrégiben.

Az azeri partok közelében 2022 novemberében még semmi se látszott a tengerben, ám 2023 márciusában már kilátszott a vízből a Kumani Bank nevű, a mérések szerint kb. 400 méteres sziget. A partoktól mintegy 20 kilométerre alakult ki, Bakutól pedig 90 kilométerre délre.

A szigetecske iszapvulkánja eddig is jelen volt, azonban nem volt elég magas ahhoz, hogy a vízből kilógjon. Egy-egy nagyobb iszapkitörés eredményezhet azonban efféle jelenséget is. Az ilyen kitörések során nagyobb mennyiségű földgáz is kiszabadulhat, ez pedig látványos robbanással is együtt járhat.

Egy ilyenre került sor néhány éve, a Kumani Bank helyszínétől alig 12 kilométerre. Az efféle események rendszeresek, ezekről a geológiai feljegyzések sokasága tanúskodik, és ennek köszönhető, hogy nevük is van ezeknek a csak időnként kibukkanó szigeteknek.

A kialakult szigetet a tenger hullámverése és áramlatai folyamatosan koptatják, ennek köszönhetően látszik a műholdképeken a szigettől kiinduló világos zöldesen kanyargó, iszappal teli sáv. 2024 decemberére a kis szárazulat mérete jelentősen zsugorodott.

Iszapvulkánok, úgy tűnik, nemcsak a Földön lehetnek. A Marson számos felszíni alakzatról tartják azt  szakemberek, hogy iszapvulkánok – természetesen a Marson nincsenek szénhidrogén-lelőhelyek, de másféle gázokkal telített üledékek ott is előfordulhattak. Ezek pedig a földihez hasonló módon képesek lehettek a felszínre törve iszapvulkáni kúpokat létrehozni.