Új elmélet magyarázza meg a Mars színét
A vörös bolygó a színét a rozsdavörös, vas-oxid tartalmú felszínének köszönheti, de vajon mitől is rozsdásodott be?
A Berni Egyetem kutatói amerikai kollégáikkal megfejthették, milyen folyamat hatására alakulhatott ki a Mars felszínét borító vas-oxid típus. A korábbi elképzelés szerint a felszíni „rozsda” a hematit, közismert nevén vörösvasérc nevű vas-oxid ásványnak köszönhető, ami vulkáni, magmás okokra visszavezethetően jön létre.
A Nature Communications folyóiratban frissen ismertetett elmélet szerint azonban egy másféle, molekulájához kötötten vizet is tartalmazó vas-oxid típus, a ferrihidrit áll a marsi felszín vörössége hátterében. Ez az ásvány viszont vizes környezetben keletkezik, ez pedig a Mars múltbéli, vízben gazdag időszakával is egybecseng.
A kutatók az űrszondák mérési adatait és laboratóriumi kísérleteket kombináltak. Bár nem először merül fel, hogy ferrihidrit a Mars vörösségét adó anyag, azonban most először támasztották alá laboratóriumi módszerekkel ezt az elképzelést. Elsőként a Mars Express űrszonda CaSSIS nevű, svájci építésű képalkotó műszerével kaptak olyan adatokat a bolygókutatók, hogy ferrihidrit lehet a Marson.
E műszer (a szondával együtt) 2018 óra kering a Mars körül, s készít nagy felbontású színes felvételeket róla. E műszer adatait a felszínt járó roverek adataival, illetve marstalaj-analógok laborvizsgálatával egészítették ki. Mindezek a vizsgálatok azt erősítik meg, hogy ferrihidrit áll a vörös szín hátterében.
„Mindent egybevetve azt mutatják az elemzéseink, hogy a ferrihidrit gyakori a marsi porban és valószínűleg a kőzetrétegekben is” – tette hozzá Adomas Valantinas, a kutatás vezetője. A ferrihidrit, a forró, vagy száraz környezetben létrejött hematittal szemben hideg víz jelenlétében keletkezik. „Ez azt sugallja, hogy a Marson egykor vizes környezet volt, ez pedig az élet szempontjából is nélkülözhetetlen.
A kutatásunk feltárta, hogy a ferrihidrit marsi létrejöttéhez szükség volt mind az oxigén – akár légköri, akár más eredetű – jelenlétére, valamint a vassal reakcióba lépni képes vízére is. E körülmények a mai hideg, száraz Marstól igencsak eltérőek voltak” – tette hozzá a kutató. Azt, hogy a kutatók eredménye megfelel-e a valóságnak, majd csak akkor lehet kideríteni, ha sikerül a marsi kőzetmintákat hazahozni.
Jól vizsgázott a NASA pormentesítője a Holdon
A Firefly Aerospace leszálló űrjárművével utazott a különleges pormentesítője, amelyet valós, holdi körülmények közt tesztelhettek is.
Marsi porforgatagot örökített meg a Perseverance
Ez nem is olyan nagy szám, sok hasonló felvétel készült már a marsjárók jóvoltából, most azonban több is került a videóra, és az egyik felfalta a másikat.
Globálisan csökken a talajok nedvességtartalma
Az ezredforduló óta a talajokban tárolt nedvesség egyre inkább a légkörbe kerül, és a szakemberek szerint talán már nem is fog visszaállni a korábbi állapot.
Sarki fény látható a Neptunuszon a James Webb-űrteleszkóp legújabb felvételén
A jelenséget régóta szerették volna megtalálni, de csak a Webb műszerei tették lehetővé ezt.
Jelentősen csökkent a tavak oxigénszintje
A vízi élőlények a vízben oldott oxigént lélegzik be, így létfontosságú, hogy a vizek oxigénben gazdagok maradjanak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
