Tízezer év múlva jöhetne a következő eljegesedés

Bolygónk jégkorszaka két eltérő szakaszból épül fel: eljegesedések és az ezek közti melegebb klímájú interglaciálisok. Az már régóta ismert elmélet, hogy ezek ritmusát a Föld Nap körüli pályája irányítja, ám csak az 1970-es években bizonyították valós adatokkal is az elméletet.

A szakemberek azóta is igyekeznek pontosítani, hogy mely pályaelem miféle hatást is vált ki, és milyen pályaelem is az, amelynek következtében e korszakok elkezdődhetnek s lezárulhatnak. A Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara)  kutatóinak közreműködésével nemrégiben sikerült pontosítani ezeket az okokat.

Korábban az jelentette a fő problémát a válaszkeresésben, hogy nem lehetett precízen behatárolni a régmúltban lejátszódott változások idejét. A kutatók most a klímaingások görbéjének alakját hasonlították össze a pályaadatok különféle tényezőivel, hogy kiderítsék, melyek játszhatják a fő szerepeket. Beszámították a szárazföldi eljegesedések mértékét, illetve az óceánok mélyének hőmérsékletét is.

Kiderült, hogy az elmúlt 900 ezer évben a klíma meglepően szabályos mintázatot követett. „Fura, hogy erre eddig nem sikerült rábukkanni” – mondta Stephen Baker, a kutatás vezetője. Az egyik pályaváltozás jelezte az eljegesedés kezdetét, a másik pedig a végét.

E természetes mintázat – amely még nélkülözte az emberi üvegházgáz-kibocsátást – azt sugallja, hogy jelen pillanatban egy stabil interglaciális közepén járunk, és a következő eljegesedés majd mintegy 10 ezer év múlva köszönthetne be.

A kutatók által azonosított mintázat kiválóan követi az ismert eljegesedések és interglaciálisok mintázatát, kiszámítható a segítségével, hogy ezek a szakaszok meddig is tartanak, illetve tartottak a múltban. Ez azt is jelenti, hogy a földi klíma több tízezer éves ciklusai nem kaotikusak, hanem jórészt előrejelezhető rendben zajlanak. Ezek alapján nyílt arra lehetőség, hogy a következő ciklus kezdetét is kiszámítsák a szakemberek.

„Azonban nem valószínű, hogy 10 ezer éven belül beköszöntsön a következő eljegesedés, mivel az emberiség már olyan mértékben eltorzította a kibocsátott szén-dioxiddal a klíma természetes folyását, hogy ez hosszú távú hatásokkal jár” – tette hozzá Gregor Knorr, a kutatás egyik résztvevője. A felismert szabályszerűségek révén azonban okosabb döntéseket tudnánk hozni a jelenkori klímánk kapcsán az üvegházgázok kibocsátásáról. Emiatt is különösen sajnálatos, hogy az emberiség 10 évre se tud előre gondolkodni és cselekedni, nemhogy 10 ezerre.