Így néz ki az Antarktika meztelenül

Minden eddiginél részletgazdagabb térképet tettek közzé arról, hogy miként is néz ki bolygónk legdélebbi kontinense a jégtakarója nélkül.

A Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói az Antarktika domborzatát rejtő 27 millió köbkilométernyi jégtakarót virtuálisan lerántva olyan térképet készítettek, amelyből feltárulnak a kontinens hegyei, síkságai, völgyei. A Bedmap3 néven közzé tett térkép hat évtized felméréseinek adatait összegezte. Ebből az is kiderült, hogy merrefelé a legvastagabb a jégtakaró.
A korábbi információk alapján az Adélie-föld területén, a az Astrolabe-medence területét gondolták a legvastagabb jegűnek. Az új adatelemzések azonban egy névtelen kanyont adtak meg rekordernek: a Wilkes-föld területén e helyen 4757 méter vastagságú a jég.

A Bedmap3 annak is eszközéül szolgál, hogy jobban megértsük a déli kontinens klímaváltozásra adott reakcióit, mivel így meg lehet vizsgálni az összefüggéseket a kontinens alzata és a jég között. E domborzati térkép szolgál a számítógépes modellek alapjául is, amelyek azt számolják ki, milyen a jég mozgása. Míg a magaslatok lelassítják a jég folyását, addig a sík vagy épp homorú helyszíneken felgyorsulhat.
A Bedmap3 munkálatai ugyan 2001-ben kezdődtek csak el, de minden korábbinál részletesebb képet alkottak a szakemberek a kontinensről. Több mint kétszer annyi (kb. 165 millió) adatpontot használtak, mint a korábbi térképeknél, és ezeket 500 méteres rácssűrűségű hálóra rajzolták fel. A korábbi tudásunkból hiányzó adatok sokaságát gyűjtötték össze az elmúlt években, a Déli-sark, az Antarktiszi-félsziget, a Transzantarktiszi-hegység, vagy épp az Antarktika partvonala kapcsán.

Részletesebbé vált a mély völgyekről és a jég alól kitörni próbáló hegyekről alkotott képünk. A műholdak alaposabban felmérték a jégmezők vastagságát és alakját, valamint a kontinens peremét körbefogó selfjégről is minden korábbinál precízebb adataink születtek. Megismerhettük, hogy hol is támaszkodnak fel az óceánba tartó gleccserek az óceán fenekén.
Néhány pontos adatot is kaptunk:
- Az Antarktika teljes jégborítása összesen 27,17 millió köbkilométer (összevetésül: a Balatonban 1,9 köbkilométer víz van, vagyis több mint 14 milliószor nagyobb vízmennyiség van a déli kontinensre fagyva)
- A jéggel borított területek mérete beleértve a selfjég területeket is 13,63 millió négyzetkilométer (ez nagyobb Európa teljes területénél)
A jég átlagos vastagsága a selfjéggel együtt 1948 méter, a selfjég nélkül 2148 méter - Az Antarktika jegének olvadásából 58 méternyi globális tengerszint-emelkedésre számíthatunk
Összességében kiderült, hogy kissé vastagabb a kontinens jégtakarója, mint eddig tudtuk, és igen jelentős mennyiségű jég található a tengerszint alatt elhelyezkedő aljkőzeten. Ez utóbbi helyszínekre a beáramló melegedő tengervíz gyorsabban hat, így nagyobb az olvadásuk kockázata is. Ez azt jelenti, hogy az Antarktika sérülékenyebb, mint amilyennek eddig gondoltuk.








































































































































































































