Újabb kutatás igazolta, hogy korán született a Hold

Ma már az az elfogadott elképzelés, hogy egy kb. a Mars méretének megfelelő bolygó és a Föld összeütköztek a Naprendszer kialakulása utáni időkben, s ennek eredményeként jött létre e Hold. A fő kérdés az maradt, hogy ez mikor is történt. A közeli múltban több olyan kutatás is született, amelyből a szakemberek arra következtethettek, a Holdunk meglehetősen régen kialakult már.

Egy újonnan, a texasi Woodslandben tartott Hold- és Bolygótudományi Konferencián bemutatott kutatás a Hold korát vizsgálta. A kutatást a Science ismertette. 

Jelenleg az az elfogadott, hogy 4,52-4,35 milliárd éve jött létre a Hold, a 4,35 milliárd évet a holdfelszíni bazalt kora adja. Azonban az is egészen könnyen lehet, hogy ez nem a Hold születését, hanem egy későbbi eseményt, a felszín utólagos megolvadását jelzi. A holdi cirkonkristályok izotóp-összetételéből a 4,52 milliárd éves keletkezési időpont tűnik valószínűnek.

A Naprendszer 4,56 milliárd évvel ezelőtt jött létre, a protoplanetáris korongból ekkor kristályosodtak ki az első kőzetek, amelyek azután egymáshoz tapadva, 20-30 millió évvel később magát a Földet s is létrehozták. Kicsivel ezt követte az az ütközés, amely a Holdat létrehozta. Van, aki úgy véli, magának a Földnek a születését is ehhez az időponthoz kell kötni, és bizony van is ebben ráció.

A bolygónk alapvetően változott meg ettől a kozmikus kataklizmától, majd a körülötte keringő Holdtól. Az Apollo-korszakban hazahozott holdkőzetek vizsgálata arra utalt, hogy ez a „születésnap” 4,35 milliárd éve volt.

Azonban ez az időpont ellentmondásban volt a Naprendszer fejlődéséről alkotott modellünkkel. A Holdat létrehozó ütközés valószínűsíthetően akkor zajlott, amikor a gázóriások, mint a Jupiter, még kaotikusabb pályán járt, és ennek hatására nagyobb égitesteket löktek a belső Naprendszer felé.

Mindennek azonban az első 100 millió évben meg kellett történnie, és 200 millió évvel a Naprendszer kialakulása után már nagyjából minden a mai rendje szerint működött. Az elképzelések szerint a 200 millió éves Föld felszínén már lehetett folyékony víz is – ez pedig lehetetlen lett volna, ha alig 50 millió évvel előtte még olvadt volt a földkéreg az ütközés következtében.

Számos izotópvizsgálat is arra jutott, hogy 4,5 milliárd éve már volt Holdunk. Az új kutatás vezetője azonban sokáig a „fiatal Hold”- elméletet gondolta helyesnek, egészen addig, míg nem talált olyan adatokat, amelyek ezzel ellentétesek voltak. (Ebben nagyszerű a tudomány, hogy képes a korábbi tévedéseit helyesbíteni a jobb, vagy újabb adatok ismeretében.) A kutató és munkatársa azt mérte fel, hogy a rubídium, és a radioaktív bomlással belőle keletkezett stroncium eredetileg milyen mennyiségben lehetett jelen az ős-Földben és a beütköző égitestben.

A számítások, akármilyen feltételek figyelembe vételével is végezték el őket, mind arra mutattak: a Hold 4,5 milliárd éves. Ez a kor pedig a Naprendszer fejlődésének elfogadott ütemébe is tökéletesen illik.