A Webb-űrteleszkóp megörökítette a veszélyesnek vélt kisbolygót

A 2024 végén felfedezett kisbolygóról eleinte úgy tűnt, nem kizárt, hogy ütközzön a Földdel, azonban ahogy születtek az újabb megfigyelések és pályaszámítások, egyre bizonyosabbá vált, hogy az ütközés elmarad. A legfrissebb pályaadatai alapján viszont a Hold megnyerheti a találkozást, 3,8 százalék esélye van, hogy égi kísérőnkbe csapódjon a kis aszteroida. A James Webb-űrteleszkóp is megfigyelte, és neki köszönhetően már láthatjuk is az égitestet.

Az égitestet a potenciális veszélyessége miatt szorosan követték a nagy földi távcsövekkel is, de szerencsére sikerült a Webb észlelési idejében is helyet találni a megfigyelésének. Az űrteleszkóp mindkét főműszere, a MIRI és a NIRCam is megörökítette a kisbolygót, és az is kiderült a segítségükkel, hogy 60 méteres átmérőjű a kis égitest – ez a mostanában divatos kisbolygó-mértékegységgel élve 10,5 zsiráf magasságának felel meg.

No de miért is volt szükség a Webb megfigyelésére?

A földi eszközökkel látható fény tartományban lehetett vizsgálni, és így is éppen csak, mivel halvány égitestről beszélünk. A Webb viszont infravörösben „lát”, ez egyrészt kibővíti a kinyerhető adatok körét. Míg a látható tartományban azt a fényt észlelhetjük, amit a kisbolygó visszaver a Nap fényéből, az infravörös a kisbolygó saját kisugárzott hőjét teszi láthatóvá.

Ennek köszönhetően lehet pontosítani is az égitest méretét. Nagyon nem mindegy, hogy 40 vagy 90 méteres égitest becsapódásával kell-e számolni, hisz a nagyobb égitest nagyobb pusztítást is képes végezni.

A MIRI képes arra, hogy a kisbolygó méretét pontosítsa, a NIRCam pedig a helyzetének, pályájának precízebb meghatározásában jobb. A Webb képességeit egyébként nemrégiben főövbeli kisbolygók vizsgálatára is használták, azonban már a kalibrálása során is felfedezett egy aszteroidát.

A most ismertetett megfigyelésre még 2025. márciusban került sor, ám lesz még egy kör: májusban ismét megpróbálja a Webb megmérni a belőle kisugárzó hőt – egyúttal ez lesz majd a kisbolygó legutolsó megfigyelési lehetősége is 2028-ig. Ezekre a megfigyelésekre annak köszönhetően kerülhet(ett) sor, hogy a Webb éves megfigyelési tervében egy-egy kisebb időszakot elkülönítenek a hasonló, sürgős és fontos méréseknek. Alapesetben a Webb megfigyelési idejére hosszasabb elbírálású pályázaton lehet jelentkezni, ám kézenfekvő, hogy az efféle, nagy fontosságú mérések nem várhatnak.