Még ne siessünk a Marsra: egészségi problémákat okozhat a pora
Az emberes marsutazás egyelőre még csak tervasztalokon létezik, azonban nem árt előre gondolkodni, és még az út előtt a lehető legjobban felkészülni arra, ami majd várhatja ott az űrhajósokat.
A nagy felfedezők ugyan sose azzal kezdték a kalandjaikat, hogy részletesen felmérték a választott célhoz vezető út egészségügyi kockázatait, de a nyilvánvalóakra ők is felkészültek, gyógyszerekkel vagy mással. Ahhoz, hogy a bolygónk gravitációs gödrétől elszakadva más égitesteket hódítsunk meg, előre kell gondolkodnunk, a meglévő tudásunk alapján kikövetkeztetni, hogy vajon mire lehet szüksége majd egy távolra utazó űrhajósnak. Jól tudjuk, hogy az űrutazás első számú közellensége a sugárzás, azonban a Marson ezen felül még a porban is kockázati tényezők lehetnek, és ne csak a porviharokra gondoljunk.
A Coloradói Egyetem (Boulder) szakemberei mérték fel, hogy a marsi porban lévő kémiai összetevők milyen egészségügyi hatásúak lehetnek. A kutatócsoport orvosi, geológiai és űrtechnológiai módszerekkel végzett vizsgálatok eredményét a GeoHealth folyóiratban tették közzé. Krónikus légzési problémák, szilikózis, pajzsmirigyproblémák és más elváltozások kísérhetik a marsutazók porral való találkozásait. Mindezek azonban megfelelő technológiai felkészültséggel kiküszöbölhetők.
Az Apollo-korszak Holdat megjárt űrhajósai könnyező szemekről, torokirritációról, szénanátha jellegű tünetekről számoltak be, miután a holdporral érintkeztek (mivel a por rátapad az űrruhára is, igen nehéz lett volna ezt elkerülni). A Mars poráról azonban jóval kevesebbet tudunk, mint a Holdéról.
A kutatók a marsjárók által elvégzett helyszíni elemzések, valamint marsi eredetű meteoritok összetételéből indultak ki, és számos olyan vegyületet, elemet találtak, amelyeknek negatív egészségügyi hatásuk lehet – különösen akkor, ha hosszú időn át, jelentős mennyiségben légzik be az emberek.
Ezek nagyrészt szilikátos ásványokat, vas-oxidokat jelentenek, illetve olyanokat, amelyekben más fémek, például berillium vagy arzén is található, valamint a különösen súlyos hatású perklorát vegyületek. Bár ezek csak egészen kis mennyiségben vannak jelen a porban, azonban az első marsutazók 1-1,5 évig maradnak majd a vörös bolygón, így hosszú időn át ki lesznek ezeknek a vegyületeknek, elemeknek téve.
Míg a szilikátos porról, vagy épp a nehézfémekről alapos tudásunk van, hisz ezek a Földön is előfordulnak, a perklorátok kérdése egészen más. E klórt és oxigént tartalmazó vegyületek nagyon ritkák itthon, azonban azt tudjuk, hogy a pajzsmirigyre hatással vannak, és súlyos vérszegénységet okozhatnak. Akár néhány milligramm perklorát belégzése is súlyos következményekkel járhat.
A kutatók szerint a pajzsmirigy megfelelő arányú jódos kezelése javítja annak működését, így ez felkészülést is jelenthet egy efféle hatásra. Fontosabb volna azonban kifejleszteni azokat a szűrőberendezéseket, amelyek segítségével elkerülhetők lesznek a találkozások e káros anyagokkal. A megelőzés minden esetben kifizetődőbb, mint az utólagos kezelés.
Égi jelenségek 2025. május második felében
Számos együttállásra és látványos szépségű holdsarlókra pillanthatunk rá az egyre rövidülő éjszakákon, a Tejút pedig egyre szebben figyelhető meg.
Lehet, hogy mégsem becsapódásokkal érkezett a vizünk?
A földi víz eredetének kérdése régóta foglalkoztat sok kutatót, a leginkább elfogadott nézet szerint a világűrből jött, kisbolygók, meteoritok becsapódásaival.
Eső vagy hó is esett az ősi Marson
A vízfolyások megléte már jó ideje ismert, azonban azt nem könnyű kideríteni, hogy volt-e csapadék.
Egyes kültéri rendezvények kockázatosabbak
Hazánkban nem kell elmagyarázni, milyen kockázatokat hordoz az időjárás egyes kültéri rendezvényeket látogatókra.
Felgyorsulhatott a kontinensek mozgása a jégkor végén
A jégkor végi olvadás hatására nemcsak emelkedni kezdtek a szárazföldek, hanem úgy tűnik, a kontinensek mozgása is felgyorsult egy időre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
