Valóban keletebbre jönnek létre a tornádók

Pár éve egy kutatás azt jelezte, egyre keletebbre vonul majd az USA tornádófolyosója, és úgy tűnik a friss adatokból, hogy ez már most jól észlelhető.

Észak-Amerika földrajzi helyzetéből adódóan gyakoriak a nagy erejű szupercellás zivatarok, és ezekkel a tornádók is. E pusztító időjárási jelenség korábban a 100. hosszúsági körhöz kötődő határvonaltól nyugatra volt inkább jellemző, azonban néhány éve egy kutatás jelezte, hogy egyre keletebbre fog tolódni. Ez persze nem pusztán időjárási érdekesség, hanem súlyos probléma is.
Míg a korábbi tornádó folyosó helyén rendre épültek a föld alatti tornádómenedékek, óvóhelyek, addig a keletebbi államokra ez egyáltalán nem jellemző. Magyarul: a pusztító viharoknak több lehet a halálos áldozata.
2025-ben eddig a szokásosnál sokkal több tornádó csapott le az USA államaira, és ezekből számos keletebbre is jött létre, mint a korábbi időszakokban – számolt be a Scientific American. Április közepéig az USA meteorológiai szolgálata 552 tornádóról szerzett tudomást. Az 1991-2020 közti, az év első négy hónapjára vonatkozó sokévi átlag 337 tornádó volt, vagyis több mint másfélszer annyi pattant ki idén eddig.
Ezeknek halálos áldozataik is voltak már sajnos. A 20. századi jól ismert tornádó folyosó az elmúlt jó 3 évtizedben azonban egyre keletebbre vonult. Az idei tornádók közt számos pusztított és ölt Alabama, Mississippi, illetve Tennessee államokban, ami már a klasszikus helyszínektől keletre esik.
Évtizedeken át Texas, Oklahoma, Arkansas, Missouri államokban volt a tornádók zöme, azonban 1989 után 650-800 kilométerrel keletebbre vándorolt a fő sávjuk. Ma Kentucky, Tennessee, Mississippi és Alabama államokat érintik e pusztító viharok.
Mindezek nem is történhetnének „jobb” időben, mint ma, amikor az amerikai kormány sorra vágja agyon azokat a tudományos kutatásokat és kutatóintézeteket, amelyek segíthetnék a jobb előrejelzést és a károk csökkentését. A klímaváltozás a tornádók gyakoriságát is növeli, több különböző tényezőn keresztül is.
Többek közt ilyen ok az, hogy a Mexikói-öböl vize jobban felmelegszik, és a délies áramlatokkal a meleg, párás légtömegek a korábbiaknál jóval keletebbre, pont az új tornádó folyosó irányába jutnak el, fokozva a tornádók kialakulásának esélyét. Amellett, hogy nő a tornádók gyakorisága, ez a délkeleti régió sűrűbben lakott, és sokkal több az előregyártott mobil otthon.
Ezek a tornádó számára olyanok, mint egy tollpihe, és már a leggyengébb kategóriájú, EF1-es tornádó is hatalmas károkat okoz bennük, 110 kilométer per órás szél percek alatt bedarálhat egy ilyen mobil házat.
Szintén jelentős különbség, hogy e keletebbi térségben gyakran éjjel csapnak le a viharok – szintén a Mexikói-öbölből érkező nedves légtömegek hatására. Azt pedig könnyen megérthetjük, hogy éjszaka nem is észleljük olyan könnyedén a közeledő veszélyt, és ha alszik az ember, akkor időben elmenekülni se tud. Mindezek nagyban súlyosbítják a tornádók átalakuló világát.