Égi jelenségek 2025. június első felében

Egyre rövidebbek az éjszakák

Ahogy közeledünk a nyári napfordulóhoz, úgy foszlik semmivé a sötétség. Június elején még 2 óra és 56 perc hosszú a sötétség ideje, 14-én már csupán 2 óra és 13 percnyi jut. Sajnos a hónap első felében ez jórészt holdfényben telik, így az első két nap kivételével, amikor még van egy órányi holdmentes sötétségünk, nem sok dolgot tudunk tenni. Lehet persze holdfényes tájat fotózni, ám például a Tejútból holdfény mellett vajmi kevés látszik.

Mars-Hold-Regulus laza együttállás 1-jén este

A laza hármas kb. 4-4 fokra lesz egymástól, középen a 37 százalékos megvilágítású Hold, balra az Oroszlán legfényesebb csillaga, a kékesfehér Regulus, jobbra a vörös Mars – e két égitest közel hasonló fényességű. A nyugati égen keressük őket, 22 óra felé kb. 30 fokos magasságban.

Hold-Spica együttállás 6-án este

A 83 százalékos megvilágítású Hold és tőle jobbra, kissé magasabban, közel 3 fokra lévő Spica a déli égen látszik, este 22 óra felé közel 30 fokos magasságban. Az idő előrehaladtával nő a távolságuk.

Hold-Antares laza együttállás 10-én

A közel telire hízott Hold és a Skorpió legfényesebb csillaga kb. 5,5 fok távolságban lesznek egymástól, alacsonyan a déli égen. Az erős holdfény miatt nem lesz igazán látványos az együttállás, és az alacsony égi járás miatt még az is előfordulhat, hogy távoli felhőzet, vagy esetleg szaharai por eltakarja a csillagot. Ha azonban a szabadban töltjük az estét, egy pillantást mindenképp vessünk rájuk!

Telihold 11-én

A holdkelte ezen az estén a napnyugta után 50 perccel, vagyis már szép sötét égen történik, ez lehetővé teszik, hogy igazán látványos, a Hold színeit jól megmutató fotósorozatot készítsünk égi kísérőnk felbukkanásáról.

A holdkelte ideje keleti határainknál 21:20, Budapesten 21:32, nyugaton 21:41 lesz. A Hold pontosan délkeleten bukkan majd fel, és nagyon alacsonyan jár egész éjjel, nem éri el a 15 fokos maximális magasságot se, így akár egész éjjel készíthetünk olyan fotókat, ahol tájképbe illesztve jelenik meg.

Június közepe táján megjelenhetnek az első világító felhők

Az éjszakai világító felhő (NLC) a nyár jelensége, hazánkban június közepe az az időpont, amikor általában először megpillantja őket valaki. E felhőket alkonyat után az északnyugati, hajnal előtt az északkeleti égrészen kereshetjük. Alkonyat után, a polgári szürkület végétől, amikor a Nap már 6 fokkal a horizont alatt jár, egészen a csillagászati szürkület közepéig várhatunk a felbukkanásukra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Nap 16 fokkal jár a horizont alatt.

Ugyanezek az értékek vonatkoznak a hajnal előtti időszakra, ott is a csillagászati szürkület közepétől a polgári szürkület elejéig lehet esély rá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy napnyugta után 1-1,5 órával jelenhet meg. Hajnalban ugyanennyivel napkelte előtt érhet véget a jelenség. Igazából tőlünk északabbra egész éjjel látható lehet, nálunk éjfél körül van egy kis szünet benne. Mindenképp olyan észlelőhelyre van hozzá szükség, amelyről jó kilátásunk van az északi horizontra, gyakran csak az ég alsó pár fokos sávjában tűnnek fel a világító felhők.

Ez annak köszönhető, hogy a világító felhők több mint 80 kilométerrel a földfelszín felett, a mezoszféra határában alakulnak ki. Emiatt a nagy magasság miatt őket még, vagy már meg tudja világítani a Nap fénye, miközben itt lenn a felszínen sötét van. A holdfényes időszakban azonban érdemes óvatosnak lenni, ugyanis a megvilágított fátyolfelhők és kondenzcsíkok hasonlítanak rá, a nem túl gyakorlott megfigyelő számára igen megtévesztő lehet ezek megjelenése.

A naptevékenység csökkenti a megjelenése esélyeit, és mivel még épp csak kezdünk kilábalni a naptevékenységi maximumból, ezért lehet, hogy idén még elég kevés alkalommal láthatjuk e csodás jelenséget. Figyelni azonban mindig érdemes.