Különös kisbolygót vesz célba Kína új küldetése

A (469219) Kamoʻoalewa nevű kisbolygó a célja a május 28-án indult kínai Tianven-2 űrszondának (a Tianven-1 a Marson landolt sikerrel). Az égitest a Föld úgynevezett kvázi-holdja, Nap körüli pályája során hol követi, hol megelőzi bolygónkat.

E pályát mintegy 100 éve vette fel, és a számítások szerint még mintegy 300 éven át maradni fog a közelünkben. Kína amiatt vetett rá szemet, mert különös a pályája, érdekes az eredete, és persze, mert a közelsége miatt könnyen elérhető. Megismerése segíthet megérteni, mik is voltaképp a Föld kvázi-holdjai, honnan erednek ezek, és miként fejlődik a pályájuk – számolt be a Science.

Nem sokkal azt követően, hogy Kína bejelentette a küldetést e kisbolygóhoz, újabb vizsgálatok révén még izgalmasabb célponttá vált. 2021-ben derült ki, hogy a színképe hasonlít az Apollo-korszakban a

Holdról hazahozott kőzetmintákéhoz, ekkor jutottak arra a következtetésre, hogy az égitest egy darabja lehet. 2024-es számításokkal azt a krátert is megtalálták, amely a kisbolygót létrehozó becsapódáskor keletkezhetett, és ekkor valóban elszabadulhatott a Hold gravitációjából egy, a Kamoʻoalewa méretének megfelelő darab.

A holdi eredetre további kutatások is egyre több igazolást találtak, azonban végleges bizonyítékot csak a minták földi elemzése adhat.

Nem lesz könnyű helyzetben a kínai szonda azonban. A kisbolygó igen gyorsan, 28 percenként fordul meg a tengelye körül, ez pedig elképesztően megnehezíti a leszállást, mintavételt.

A kisbolygó igen aprócska is, 40-100 méteres közti méretű, ez pedig szintén elképesztően megnehezíti a megközelítését. A kisbolygó közel zéró gravitációja miatt ekkora forgással már bizonyosan elhagyta a felszínét minden laza kőzetdarab, és csak porszemcsék tömege maradt hátra.

Eddig három kisbolygóról vettünk mintát: kettőt a japán Hajabusza-küldetések, egyet pedig a NASA OSIRIS-REx küldetése. Mindhárom esetben egyetlen gyors érintéssel történt a mintavétel, ezek során a szondák a felszín felett lebegtek, és a felszínbe lőtt „lövedék” vagy gázcsóva által felvert szemcséket fogták be.

A Tianven-2 a tervek szerint robotkarral markol majd a Kamoʻoalewa felszínébe. Két pörgő kefével felkavarja, majd egy gázsugárral tartályába irányítja a kiszemelt mintát. Ha a felszín állapota lehetővé teszi, akkor három lábával landol, a felszínhez rögzíti magát egy kis időre, és közben a robotkar karmaival kapaszkodik, míg a mintavétel zajlik. Számos mérőműszerrel is ellátták a szondát, amelyek a kisbolygót is vizsgálni fogják, és majd a második célpontra is irányulni fognak.

A küldetés sikere esetén mintegy 2,5 év múlva érkezhet vissza a minta.

Ha beigazolódik majd, hogy holdi eredetű a kisbolygó, akkor ezzel a becsapódásokkal kapcsolatos tudásunk bővülhet. Ha valami másnak bizonyul, akkor pedig felbecsülhetetlen értékű tudományos információk nyerhetők ki a mintából. A minta hazahozatala a kínaiaktól megszokott módon zajlik majd, a légkörbe engedik azt a kapszulát, amelyben az értékes anyag landol. Maga a szonda folytatja az útját, és meglátogatja a 311P/PANSTARRS üstököst.