Égi jelenségek 2025. június második felében

Hold és Szaturnusz 19-én

Kevesebb mint 2 fokra lesz egymástól a fogyó, 47 százalékos Hold és a Szaturnusz a keleti égen. Az égitesteket hajnal 1 után figyelhetjük meg, miután felkeltek, ekkor a gyűrűs bolygó pontosan a Hold alatt látszik. Később kissé balra csúszik a Hold, és alig észrevehetően nő a távolságuk is.

Napforduló 21-én

Június 21-én magyar időben 04:42-kor lépünk át a csillagászati nyárba. Ez érdekes módon azt jelenti, hogy az első nyári napkeltére a keleti országhatárnál élőknek másnapig várniuk kell, de Budapesten már igazi nyári Nap bukkan fel az északkeleti égen. A keleti határainknál 04:33, Budapesten 04:46-kor, nyugaton 04:57-kor kel fel a Nap.

Ezen a hajnalon a legészakibb a napkelte és a napnyugta helyzete, ez az éjszaka a legrövidebb (ebből 1 óra 50 perc a csillagászati sötétség) és ez a nappal a leghosszabb (napkeltétől napnyugtáig 15 óra 58 perc 9 másodperc) az év során. Az ilyen jeles napokon a napkeltét, vagy a napnyugtát érdemes szép előtérrel kombináltan megörökíteni.

Hold és Vénusz 22-én

A már csak 15 százalékos megvilágítású, duci holdsarló alatt kb. 5 fokkal ragyog a Vénusz. A kettőst 3 óra körül érdemes megfigyelni, ekkor már a látóhatár fölött, de még alacsonyan járnak, így szépen lehet őket tájba komponálva fotózni.

A holdsarló a Fiastyúk elé csúszik 23-án hajnalban

Együtt kel fel a legismertebb nyílthalmaz és a 8 százalékos megvilágítású holdsarló, a páros már ekkor gyönyörű lesz. A gyenge holdfény mellett – tiszta égen persze – szépen látni lehet majd a Fiastyúk csillagait is, bár sajnos nagyon hamar világosodni fog az északkeleti ég. Mire a Nap felkel, a Hold szinte át is siklik a Fiastyúkon – de ekkor már semmit se láthatunk az eseményből.

A megfigyelést igazítsuk a holdkeltéhez (keleten 02:08, Budapesten 02:21, nyugaton 02:32). Innentől fogva még 40-50 percünk lesz, míg viszonylag sötét égen látszik az egyre közeledő páros, bár ez tényleg nagyon viszonylagos, hisz a holdkelte ideje is már a csillagászati szürkületbe esik. Érdemes egy binokulárt magunkkal vinni a megfigyeléshez, az adja majd meg az esemény szépségét.

Alkonyi holdsarló és Merkúr 26-án és 27-én

26-án a sarló 2,6 százalékos megvilágításban jár a még világos alkonyi égen, tőle 6,5 fokra balra a Merkúr. Mivel irgalmatlan sokáig világos van, ezért a megfigyeléshez ajánlott 21:30-22:00 körüli időben is igen erős lesz még az alkonyfény, ám ez a sarló látványát megszépíti.

27-én a Hold már 7,2 százalékos megvilágításban jár, átkerül a Merkúr túloldalára, de a távolságuk hasonló lesz. Ekkor a Hold a Jászol-halmaz mellett is elúszik, ám a halmazból a világos égen nem sokat láthatunk majd, esetleg 22 óra körül, illetve utána megjelenhet fotón a halmaz is. Kis horizont feletti magassága miatt szabad szemmel nem valószínű, hogy megpillanthatjuk.

Hold és Mars 29-én

Az esti órákban egyre közelebb kerül egymáshoz a vörös bolygó és az ekkor már 22 százalékosra hízott Hold, holdnyugta előtt alig 2 fok választja el őket egymástól. A megfigyeléshez a 22-23 óra közti időszakot javasolom, minél nyugatabbra él valaki, annál későbbit érdemes választani az égi fényviszonyok miatt.

Jó eséllyel lehet már éjszakai világító felhő

A világító felhők fő időszakába léptünk, és gyakorlatilag csak az aktuális naptevékenységtől, valamint a szerencsénktől (időjárás…) függ, hogy látjuk-e ezt a szép nyári jelenséget.

E felhőket alkonyat után az északnyugati, hajnal előtt az északkeleti égrészen kereshetjük. Alkonyat után, a polgári szürkület végétől, amikor a Nap már 6 fokkal a horizont alatt jár, egészen a csillagászati szürkület közepéig várhatunk a felbukkanásukra.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a Nap 16 fokkal jár a horizont alatt. Ugyanezek az értékek vonatkoznak a hajnal előtti időszakra, ott is a csillagászati szürkület közepétől a polgári szürkület elejéig lehet esély rá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy napnyugta után 1-1,5 órával jelenhet meg. Hajnalban ugyanennyivel napkelte előtt érhet véget a jelenség.

Igazából tőlünk északabbra egész éjjel látható lehet, nálunk éjfél körül van egy kis szünet benne. Mindenképp olyan észlelőhelyre van hozzá szükség, amelyről jó kilátásunk van az északi horizontra, gyakran csak az ég alsó pár fokos sávjában tűnnek fel a világító felhők.

Ez annak köszönhető, hogy a világító felhők több mint 80 kilométerrel a földfelszín felett, a mezoszféra határában alakulnak ki. Emiatt a nagy magasság miatt őket még, vagy már meg tudja világítani a Nap fénye, miközben itt lenn a felszínen sötét van.