Bemutatjuk a Vera C. Rubin Obszervatóriumot

Rendhagyó módon egy Facebook esemény hírét osztjuk meg olvasóinkkal, az esemény házigazdája a Svábhegyi Csillagvizsgáló. 2025. június 23-án, magyar idő szerint 16:45-től élő közvetítést láthatunk a most bemutatandó új obszervatóriumról. A chilei magashegyi környezetben épült amerikai obszervatórium nemzetközi sajtókonferenciáját magyar szakértők segítségével közvetítik és magyarázzák, így érdemes bekapcsolódni. Az obszervatórium munkájában magyar szakemberek is részt vesznek.

A chilei elhelyezkedésű Rubin-obszervatórium égboltfelmérő teleszkópként működik, eredeti feladata az, hogy az Univerzumban található sötét anyagról, annak kutatásához gyűjtsön információkat. Ennek során 3-4 naponta körbefényképezi a déli félteke égboltját, és az így születő felvételek számos mellékterméket is átnyújtanak majd a csillagászoknak.

felvételeket tekinthetjük a valaha készült legnagyobb timelapse világűr-videónak is akár. Az obszervatórium működésével új időszak kezdődik a csillagászatban, rengeteg szupernóvát, változócsillagot, üstököst, kisbolygót és egyéb objektumot fedezhetünk majd fel, olyan kérdésekre kaphatunk választ, amelyeket ma még fel se tudunk tenni.

Ki is volt Vera Rubin?

A tudománytörténet kevés nagy nőalakot ismer, ám szerencsére az utóbbi évtizedekben ez változni látszik. Vera Rubin (1928-2016) karrierje se volt azonban kikövezett út: pusztán női mivoltának hatására nem kapott a szellemi képességeinek megfelelő feladatokat, de kiharcolta magának, hogy dolgozhasson. Olyan helyeken végzett észleléseket, ahol előtte nő még nem fordult meg, és úgy dolgozott tudományos feladatain, hogy közben gyerekeket nevelt (ez az 1960-as években még nem volt divat).

A róla elnevezett obszervatórium nem véletlenül kapta meg e kevésbé ismert kutatónő nevét. Rubin volt az, akinek a megfigyelései, mérései, munkája alapozta meg a sötét anyag létéről alkotott elméletet. Kent Ford nevű kollégájával az 1970-es években végzett szisztematikus mérések során vette észre, hogy a galaxisok középpontja körül keringő csillagok sebessége eltér a newtoni elvek alapján várttól. Ebből arra következtetett, hogy az eltérést valami olyan tömeg okozhatja, ami nem látható (mint a csillagok, gázok, por).

Rubin elmélete szerint a galaxisokat a sötét anyagnak nevezett, nem látható, és csak a gravitációs hatásai alapján érzékelhető haló veszi körbe. Munkájával mindezt bizonyítani is tudta, s ezzel ahhoz is hozzájárult, hogy a nőket a tudományos életben jobban elfogadják Amerikában.

Az obszervatórium avatásának is nevezhető eseményt Rubin 97. születésnapjára időzítették, bár talán szép lett volna, ha a századikon kerül rá sor, de ha már üzemel az obszervatórium, akkor jobb mielőbb munkára is fogni.

Az obszervatórium égboltfelmérő programját egy évtizedesre tervezik. A 8,4 méteres tükrű távcsővel, 3,2 gigapixeles kamerával fogja végigfényképezni az égboltot, így naponta mintegy 20 terabájt adatot gyűjt össze. Az égboltfelmérés részeként a Föld-közeli kisbolygók felfedezésében is sokat várnak tőle.

Az első felvételeket bemutató sajtótájékoztató mindenkinek ajánlott esemény, aki csak szeretne rácsodálkozni az új, rendkívüli technikai lehetőség nyújtotta, nagy felbontású égboltfotókra és videókra.