A pingvinguanó hozzájárul a felhőképződéshez

A pingvintelepeknél a guanóból az antarktiszi légkörbe jutó ammónia mennyisége igen jelentős, és ennek a helyi felhőképződésben is fontos szerep jut.

A pingvinek tenger gyümölcseiből álló étrendjének köszönhetően rengeteg nitrogént szállítanak a tengerből a partra, jégre. Az ürülékük e nitrogénből átalakult ammóniában gazdag, és ez a szúrós szagú gáz pedig a légkörbe szivárog. Mivel madarak milliói járulnak hozzá az ammóniához, ezért talán nem is olyan jelentéktelen mennyiség lehet ez.
Egy új kutatásban, amelyet finn szakemberek vezettek, az Antarktiszi-félszigeten lévő argentin kutatóállomás, a Marambio Bázis közelében végeztek 3 hónapon át nagy felbontású méréseket, a környék Adélie-pingvin kolóniáinak ammóniakibocsátásáról. Akkor végezték a méréseket, amikor a bázistól mintegy 8 kilométerre található költőtelep irányából fújt a szél.
A mérések alapján ezekben az esetekben a légköri ammónia légköri részaránya ezerszeresére ugrott. A koncentráció még akkor is több mint százszor magasabb volt a légköri alapmennyiségnél, amikor a pingvinek elhagyták a területet a szaporodási időszak végén. Ez a helyzet még kb. egy hónapon át tartott – a mérések végéig.
A kutatók, számos további mérés útján azt is megvizsgálták, hogy ez miként hatott a légkör viselkedésére, legfőképpen az aeroszolok képződésére. A mérés szerint, amikor a pingvinkolónia felől fújt a szél, az aeroszolrészecskék mérete és mennyisége is megugrott. Amikor ismét fordult a szél, a kutatók még ködöt is észleltek, ami valószínűleg már ennek a aeroszolnak köszönhetően alakult ki.
Az aeroszol részecskéi a levegőben lévő vízpára számára kondenzációs magként szolgáltak. Ehhez a tengerben élő algák termelte, gáznemű kéntartalmú vegyületekkel reakcióba lépnek. Mindezek arra utalnak, hogy a pingvinek guanójának köszönhetően csökkenhet a klímaváltozás negatív hatása. Néhány éve hasonló eredmény született egy kanadai felmérésből, ahol az északi sarkvidék madárvilágát vizsgálták.
A kétféle vegyületből létrejött részecskék egy idő után felhőkké alakulhatnak, a rájuk kicsapódó vízpárának köszönhetően. A felhők pedig visszaverik a napsugárzást, így a sarkvidéki környezetben jó hűtő hatásúak – hasonlóan a friss havas, fehér felületekhez.