A turisták szeme láttára főtt halálra a bölény a Yellowstone Nemzeti Parkban

A híres nemzeti parkban a hőforrások jelentik a legnagyobb természeti veszélyforrást, a park alapítása óta legalább 22 fő veszítette már életét ezek miatt – medvetámadásban 8 fő, bölénytámadásban 2 fő hunyt el. A hőforrások, forró vizes tavak vagy épp a gejzírek csak a kiépített ösvényeken közelíthetők meg, ezekről tilos letérni – persze nem mindenki tartja be a szabályt…

Legutóbb 2016-ban egy 23 éves fiatalember, Colin Scott az útról messze letérve egy tavacska vízhőmérsékletét akarta ellenőrizni, amikor belecsúszott, kimentésére esély sem volt. Az akár 93 Celsius-fokot is elérő, ez esetben ráadásul savas víz egy nap alatt feloldotta a testét, csak a tárcája és a papucsa maradt belőle.

Nem csak az emberekre jelent azonban veszélyt az USA első nemzeti parkja. 2025. június 21-én a park egyik ikonikus forró vizes területén, a Grand Prismatic Spring-ben („nagy szivárványszínű forrás”) egy bölény szó szerint halálra főtt a turisták szeme láttára (vigyázat, megrázó képek!). A bölény először csak lassan sétált a forrás közelében a sekély vízben, azonban a 89 Celsius-fokos víz megijeszthette, megpróbált ugyan kiugrani, de végzetes botlás lett a vége: mélyebb vízbe lépett és onnan már nem tudott kimenekülni. A pusztulását a forró víz okozta, amely nem volt savas.

A nemzeti park illetékesei a bölény tetemét sem távolították el, mivel az is túl veszélyes lett volna és veszélyeztette volna a fantasztikus színvilágú baktériumszőnyegek épségét is. A tetem pár hét alatt így is le fog bomlani, és csak a csontok maradnak majd utána.

A források peremén gyakran egészen vékonyka ásványi réteg található, amelyen felülről nem látszik, hogy milyen vastagságú. Az 1-2 centis réteg pont úgy néz ki, mint a 30 centis – ám még ez utóbbi is porózus, így bármikor beszakadhat, főleg egy nagy testű állat alatt.

Ezek az ásványok magából a forró vízből válnak ki, a rétegek összetétele attól függ, miféle oldott anyagok vannak a vízben. Az azonban közös bennük, hogy életveszélyesek, épp emiatt is tilos letérni a kiépített utakról. 2024-ben egy nő az Old Faithful gejzír közelében lépett rá erre a törékeny rétegre, ami beszakadt alatta – a nő súlyos égési sérülésekkel „megúszta”.

Habár nem túl gyakran vannak tanúi az állatok efféle baleseteinek, nem is példa nélküli a bölény példája. Néhány éve egy jávorszarvasborjú egy iszapfortyogóból próbált meg – sikertelenül – kimászni, de számos forrásban, forró vizes tóban láthatók állati csontmaradványok.

gy jávorszarvas csontjaira véletlenül bukkantak rá kaliforniai kutatók, amikor egyik forrás hidrotermális aktivitását ellenőrizve egy kamerát engedtek a víz alá. Valószínűleg rengeteg olyan eset lehet, amelynek sose találják meg a nyomait, vagy épp nincsenek tanúi mert éjjel vagy télen történik.

A bölény esete segít eloszlatni néhány tévképzetet is. A legtöbben úgy vélik, hogy a Yellowstone összes forrása erősen savas, azonban a park nagy forrásai és tavai semleges kémhatásúak, vagy épp lúgosak. Savas környezetre az iszapfortyogókban, a fumarolákban (vulkáni eredetű gázkifúvások), illetve a hanghatásai miatt sütőserpenyőknek hívott területek. Ez utóbbiakban a nedves-vizes talajból feltörő, bugyborékoló gázoknak olyan hangjuk van, mintha egy serpenyőben sülne valami étel.

A legnagyobb veszélyt a vizek hőmérséklete jelenti tehát. Bár ezt az állatok is érzékelik, a legtöbb állati baleset során egyszerűen túl későn kapcsolnak, vagy épp beszakad alattuk is az ásványi kéreg. Az efféle balesetek az emberek számára is intő példaként szolgálnak arra, hogy miért is érdemes betartani a nemzeti parki szabályokat.