Kiderült, mekkora felmelegedés tünteti el a permafrosztot

A kutatók ősi cseppköveket vetettek elemzés alá.

Jelenkorunk sarkvidékén a felmelegedés sokkal nagyobb mértékű, mint a bolygó egészén, sok helyen már így is jelentősen olvad a permafroszt. Azonban, amióta mi emberek létezünk, a sarkvidéki örök fagy birodalma is létezett, így nem tudunk sokat arról, milyen lehet egy permafroszt nélküli világ.
Az sem világos, hogy milyen meleg kell ahhoz, hogy a jelenlegi fagy felengedjen. Az Oxfordi Egyetem számolt be egy olyan kutatásról, amelyben a régmúlt eseményeit rekonstruálva megtalálták, mennyi hőmérséklet-emelkedést követően fog a permafroszt kiolvadni. Az eredményeket a Nature Communications folyóirat tette közzé.
A kutatók Szibéria területén, a Léna folyó deltavidékének egykori barlangjaiban gyűjtöttek ásványi (cseppkő) mintákat több mint 60 helyen. A barlangok cseppkövei csak akkor tudnak kialakulni, ha a víz leszivárog a mélybeli üregekbe. Ez azt jelenti, hogy amikor fagyott a barlang feletti talajréteg, akkor nincs leszivárgás, nincs cseppkőképződés sem.
Jelenleg ez utóbbi a helyzet, egyelőre még a permafroszt uralja a Jeges-tenger partvidékét. A vizsgálatok során azt mérték fel, hogy az egyes cseppkövek mikor keletkeztek pontosan, ehhez a kristályokban lévő kis mennyiségű urán és ólom arányait használták fel.
A vizsgálatokkal azonban arra jutottak, hogy a miocén időszak végén, nagyjából 8,7 millió éve keletkeztek a cseppkövek. Magyarul, ebben az időszakban bizonyosan fagymentes volt a talaj a korabeli barlangok felett. Más helyszínek adataiból ismert, hogy ebben a korszakban 4,5 Celsius-fokkal volt melegebb bolygónkon, mint jelenleg.
A kutatók szerint a 4,5 Celsius-fokos melegedés az észak félteke permafrosztját ma is szinte teljesen megsemmisítené.
A vastag, ma fagyott talajrétegben rengeteg egykori növényi maradvány konzerválódott anélkül, hogy a talaj mikrobái le tudták volna bontani. Az így elraktározott szén a számítások szerint 130 milliárd tonna, ennyi szén is szabadul majd fel, részint a gyors melegedést okozó metán formájában…
A miocén időszaki melegebb klíma ahhoz hasonlítható, amelyet az előrejelzések a várható legrosszabb emberi kibocsátási helyzetben vár ránk néhány évtized múlva. Lehet, hogy nem volna olyan rossz ötlet a jelenleginél kicsit többet tenni azért, hogy ne ez következzen be.































































































































































































