Így látszott a kamcsatkai rengés cunamija műholdról

2025. július 30-án Kamcsatka déli részén hatalmas erejű, 8,8 magnitúdós földrengés pattant ki. Szerencsére a térség nem meglehetősen ritkán lakott terület, így a történelmi méretű rengés közvetlen károkozása csekély volt. Azonban ilyen esetekben a másodlagos károk a rengés által kiváltott cunamihoz köthetők, akár sok ezer kilométerre a rengés helyétől, így a csendes-óceáni régió lakosságát cunamiriadóval figyelmeztették.

A NASA és a CNES (Francia Nemzeti Űrkutatási Központ) közös műholdja, a SWOT a felszíni vizek és az óceán viselkedését vizsgálja. E mérései során örökítette meg a cunamihullámot, 70 perccel a rengést követően – számolt be az Earth Observatory.

A sajtóban, köznyelvben gyakran keverik a cunamit a szökőárral, pusztán amiatt, mert ez utóbbi szép hangzású magyar szó – azonban egészen más a jelentése. A szökőár az az árapályfázis, amikor a Nap és a Hold, a Földdel egy vonalba rendeződve áll, vagyis minden egyes újholdkor és teliholdkor játszódik le. Ez a sorba rendeződés aztán erősebb árapályhatást vált ki. Ilyenkor a szokásosnál magasabb a dagály, alacsonyabb az apály.

Ez egy évezredek óta ismert, rendszeres, jól kiszámítható jelenség, ami nem okoz katasztrófákat, ellentéte a félholdkor fellép vakár, amikor különösen alacsony a dagály.

A cunami viszont egy rendkívüli, katasztrofális helyzet, amelynek során tenger alatti tömeg-elmozdulás, így földrengés, vulkánkitörés, földcsuszamlás miatt váratlanul hatalmas víztömeg lendül ki és jut el nagy távolságokba. A modern cunamiriadók előtti időkben ez a természeti katasztrófa a legtöbb halálos áldozattal járók élbolyában volt.

A cunamihullámok úgy terjednek az óceánban, ahogy egy tóba dobott kavics keltette hullámok, azonban nagy különbség az, hogy az óceánon a fenéktől a felszínig az egész vízoszlop kimozdul. A SWOT műhold erőteljes, és széles sávban mérő műszerei e hullámokról már korai időszakban képesek adatokat gyűjteni, és hozzájárulni a távolabbi területek figyelmeztetéséhez.

A műhold radar-interferométere azt mérte most meg, hogy a tengerfelszín hol magasabb, és hol alacsonyabb az átlagosnál, vagyis a cunami hullámhegyét és hullámvölgyét. A felvételen a magasabb régió vörös, a mélyebb pedig kék. A radarhullámok közti hézagban a műhold magasságmérője nyújtott kiegészítő adatokat. Mindkét mérés szerint meghaladta a 45 centit a hullám magassága.

A cunami legnagyobb veszélye az, hogy a sekély parti vizekben ez a nyílt tengeri, kicsinek tűnő hullám a sokszorosára növekszik. Így lehet a semmiségnek tűnő 45 centiből 9-10 méteres hullám a partnál. Tovább növeli a hullámok magasságát, ha egy folyótorkolatba vagy öbölbe csapnak be, ahol nemcsak sekélyebb lesz, de le is szűkül a meder.

A SWOT műhold adatait a NOAA cunamiriasztásokat és előrejelzéseket készítő központja értékeli ki, és számítja bele a cunami útvonalának, erősségének előrejelzésébe. A műholdas mérés segítségével a cunamit elindító eseményről is pontosabb képet kapnak a szakemberek, ez pedig ismételten csak az előrejelzéseket segítő adat. A kamcsatkai rengés nyomán kialakult cunami mért adataiból végzett számítások arról árulkodtak, hogy e mérések igen jelentősen pontosítják, javítják az előrejelzéseket, figyelmeztetéseket.