Igen pontosnak bizonyult a tengerszint-előrejelzés

Az 1990-es évek közepe óta vannak olyan műholdas méréseink, amelyekkel kimondottan a tengerszint változásait vizsgálják a szakemberek. Egy nemrégiben, az Earth’s Future folyóiratban bemutatott kutatásban a Tulane Egyetem szakembere vezette nemzetközi csoport szerint a mérési adatok és a korabeli előrejelzések közti összhang szinte teljesen tökéletes.

„Az éghajlati előrejelzések pontosságáról leginkább azzal tudunk megbizonyosodni, ha az előrejelzést a mért változásokkal összehasonlítjuk, azonban ehhez a teszthez sok türelemre van szükség” – magyarázta Torbjörn Törnqvist professzor, a kutatás vezetője. „Egészen elképesztő, hogy mennyire pontosak voltak ezek a korai előrejelzések, különösen úgy, ha belegondolunk, milyen egyszerűek voltak a korabeli modellek a ma használtakhoz képest!”

„Ha bárki kételkedik benne, milyen szerepe van az embernek a most lejátszódó klímaváltozásban, mi most a legjobb bizonyítékkal szolgálhatunk arról, hogy évtizedek óta nagyon is jól értjük, mi történik körülöttünk és megbízható előrejelzéseket tudunk készíteni” – tette hozzá Törnqvist.

Fontos azt is megérteni azonban, hogy nem mindenütt egyformán emelkedik a tengerszint. Vanak ráadásul helyszínek, ahol további tényezők, mint a terület süllyedése is rontanak a helyzeten.

A mai feladat az, hogy ezeket a speciális, egy-egy régióra szóló előrejelzéseket igyekezzenek a szakemberek minél pontosabbá tenni. Ehhez pedig meg kell érteni az adott terület lakosságának, gazdaságának tényezőit is, amelyek alapján kisebb vagy nagyobb veszélyt hordoz a szintemelkedés.

Az 1990-es évektől vannak műholdjaink, amelyek követik az óceánok szintjének változásait. A mérések szerint évente átlag 3,2 millimétert nő a globális tengerszint, azonban a közelmúltban arra is fény derült, hogy gyorsul ez a növekedés. 2024 őszén a NASA kutatói kimutatták, hogy megduplázódott három évtized alatt a növekedés mértéke. Emiatt is fogtak hozzá a kutatók most az összehasonlításoknak.

Az IPCC 1996-ban tette közzé előrejelzését, amely szerint a legvalószínűbb mértékű emelkedés 8 centiméteres lesz a rá következő 30 évben. A mért adatok szerint a növekedés 9 centis volt, ami meglepően közel áll az előrejelzetthez. Azonban az előrejelzés mintegy 2 centivel alábecsülte a jégtakarók olvadásából eredő növekményt.

A korabeli ismereteink még eléggé gyérek voltak arról, hogy milyen szerepe van a melegedő tengervíznek az egyes sarkvidéki tengerrészek jegének instabilitásában. Azóta azt is tudjuk, hogy a grönlandi jégfolyamok gyorsabban mozognak az óceán felé, mint az 1990-es években gondoltuk.