Így változik a Tibet szent folyója

A „Nagy tiszta folyó” jelentésű Jarlung Cangpo a rekordok vize. Ez a világ legnagyobb tengerszint feletti magasságban lévő fő folyója, átlagban 4000 méterrel tengerszint felett jár. Ez a folyó fut a világon a legnagyobb mélységű kanyonban, ami 6000 méteres szintkülönbséget jelent a Himalája környező csúcsai és a folyómeder között.

Ez esetben kissé szabadon értelmezik a kanyon kifejezést, mivel itt nem a folyó vájta ilyen mélyre magát a hegyek közé, hanem a hegyek emelkedtek egyre magasabbra a folyó fölé. Ez azonban újabb különlegességet is mutat a folyóról.

A Jarlung Cangpo 30-40 millió éve már bizonyosan létezett – ekkor a születőben lévő Himalája még csupán átlagos középhegység magasságú volt. A magashegység legnagyobb, leggyorsabb kiemelkedése az utóbbi 2-3 millió évben zajlott, a folyó azonban már a kezdetektől a mostani útvonalát követte, és folyamatosan vágódott egyre mélyebbre, ahogy a hegyek nőttek körülötte.

Honnan lehet tudni, mikor született egy hegység vagy egy folyó?

A hegyek és folyók korát többféle geológiai nyom alapján lehet megbecsülni. A hegyeknél a kiemelkedés idejét például az üledékekből tudjuk követni: amikor a frissen képződött hegységből elkezdtek kopni majd lerakódni a törmelékek, azok kora árulkodik a hegység emelkedéséről. A kőzetek kristályai mutatják, mikor kerültek a mélyből a felszín közelébe, vagyis mikor emelkedett ki a terület.

A folyók esetében az üledékek összetétele (miféle kőzetekből származik) és a völgyek geomorfológiai formái utalnak arra, mióta létezik a vízrendszer. Nem is lehet, nem is érdemes őket külön vizsgálni, hisz a folyók hordaléka nemcsak a folyóról mesél, hanem a hegyekről is. A hordalékban lévő kristályokból kiolvasható, mióta kerültek a felszínre, és milyen gyorsan pusztultak le az eróziós folyamatokban.

A Jarlung Cangpo az úgynevezett fonatos folyók közé tartozik, akár annak iskolapéldájaként is említhetjük. Ez egy olyan folyót jelent, amelynek a mederben sok, egymással összefonódó, időben változó mederág fut egymással párhuzamosan, az ágak közt zátonyokkal, szigetekkel. Általában nagy hordalékterhelésű, széles, sekély medrekben alakul ki, gyakran hegyvidéki és hegylábi folyók ezek. Az e folyókra jellemző mederváltozások igen látványosak voltak az elmúlt 3,5 évtizedben, ebből műholdfelvételek alapján készül animáció.

A folyómeder folyamatos változásai, áttolódásai a rengeteg durva szemcsés üledék lerakódáshoz köthetők. Az áradások során ez az üledék gyakran újra útra kel, átrendeződik – ennek köszönhetően a növényzet se tud megtelepedni a kialakuló szigeteken. Az 1988-2025 közötti felvételeket a Landsat 5, 8 és 9 műholdak készítették, eredetileg különféle hullámhosszakon, ezért a hamis színes formátum teszi könnyen láthatóvá, hogy hol is járt a víz, hol a zátony.

A Yarlung Cangpo hordaléka, amelyet a Himalája folyamatosan koptatott hegyei adnak, hatalmas területeket tesz termékennyé, és segíti az ökoszisztémák működését és az emberek megélhetését is. A folyó még egy utolsó rekordot is felállít: a Gangesszel egyesülve világ legnagyobb deltatorkolatában jut el a Bengáli-öbölbe. A delta területe mintegy 120 ezer négyzetkilométer, vagyis hazánknál is mintegy 25 százalékkal nagyobb – és nagyjából 200 millió ember lakja.